💔 Elhunyt a Roxínház fiatal tagja, Hajdu Lotti

HosszĂș, tĂŒrelemmel viselt betegsĂ©g utĂĄn elhunyt Hajdu Lotti, a KaposvĂĄri TĂĄncsics MihĂĄly GimnĂĄzium 10.D osztĂĄlyos tanulĂłja. A fiatal lĂĄny halĂĄlhĂ­re mĂ©ly megrendĂŒlĂ©st vĂĄltott ki az iskola Ă©s a RoxĂ­nhĂĄz közössĂ©gĂ©ben is. Lotti nemcsak kivĂĄlĂł tanulĂł, hanem elhivatott szĂ­nhĂĄzi tag volt, aki sokak Ă©letĂ©t gazdagĂ­totta kedvessĂ©gĂ©vel Ă©s tehetsĂ©gĂ©vel.

A gimnĂĄzium gyĂĄszközlemĂ©nye szerint Lotti Ă©lete a tiszta lĂ©lek, a derƱ Ă©s a kitartĂĄs pĂ©ldĂĄja volt. BĂĄr hosszĂș ideig kĂŒzdött betegsĂ©gĂ©vel, soha nem veszĂ­tette el remĂ©nyĂ©t, Ă©s mindvĂ©gig mosolyĂĄval, jĂłsĂĄgĂĄval adott erƑt mĂĄsoknak.

„Lotti Ă©lete a tiszta lĂ©lek Ă©s a kitartĂĄs pĂ©ldĂĄja volt. BĂĄr hosszĂș ideje harcolt, soha nem adta fel a remĂ©nyt Ă©s a vidĂĄmsĂĄgot – mosolyĂĄval fĂ©nyt vitt mindazok Ă©letĂ©be, akik ismertĂ©k.”
– olvashatĂł a gimnĂĄzium közlemĂ©nyĂ©ben.

A RoxĂ­nhĂĄz tĂĄrsulatĂĄnak is szeretett tagja volt, aki elhivatottan vett rĂ©szt az elƑadĂĄsokon Ă©s prĂłbĂĄkon. A tĂĄrsulat tagjai megrendĂŒlten bĂșcsĂșztak tƑle, kiemelve bĂĄtorsĂĄgĂĄt Ă©s rendĂ­thetetlen kitartĂĄsĂĄt:

„Dacolt a betegsĂ©ggel, harcolt Ă©s kĂŒzdött, mĂ©gsem panaszkodott soha. Mindig azt mondtad, ha fĂĄradtnak Ă©rzed magad, pihennĂ©l pĂĄr percet – de erre sosem volt szĂŒksĂ©g. Mindig mosolyogva lĂ©ptĂ©l szĂ­npadra.”

A RoxĂ­nhĂĄz bejegyzĂ©se szerint Lotti mĂ©g nĂ©hĂĄny hĂłnappal ezelƑtt is aktĂ­van rĂ©szt vett a közössĂ©g Ă©letĂ©ben: prĂłbĂĄkon, elƑadĂĄsokon Ă©s jĂłtĂ©konysĂĄgi esemĂ©nyeken egyarĂĄnt. Mindenki szĂĄmĂĄra a bĂĄtorsĂĄg, az alĂĄzat Ă©s a szeretet pĂ©ldakĂ©pĂ©vĂ© vĂĄlt.

A Kaposvåri Tåncsics Mihåly Gimnåzium és a Roxínhåz közössége osztozik a csalåd, a baråtok és az osztålytårsak gyåszåban.
Hajdu Lotti emléke örökre megmarad mindazok szívében, akik ismerték és szerették.

đŸ•Šïž Nyugodj bĂ©kĂ©ben, Lotti.