HosszĂș, tĂŒrelemmel viselt betegsĂ©g utĂĄn elhunyt Hajdu Lotti, a KaposvĂĄri TĂĄncsics MihĂĄly GimnĂĄzium 10.D osztĂĄlyos tanulĂłja. A fiatal lĂĄny halĂĄlhĂre mĂ©ly megrendĂŒlĂ©st vĂĄltott ki az iskola Ă©s a RoxĂnhĂĄz közössĂ©gĂ©ben is. Lotti nemcsak kivĂĄlĂł tanulĂł, hanem elhivatott szĂnhĂĄzi tag volt, aki sokak Ă©letĂ©t gazdagĂtotta kedvessĂ©gĂ©vel Ă©s tehetsĂ©gĂ©vel.
A gimnĂĄzium gyĂĄszközlemĂ©nye szerint Lotti Ă©lete a tiszta lĂ©lek, a derƱ Ă©s a kitartĂĄs pĂ©ldĂĄja volt. BĂĄr hosszĂș ideig kĂŒzdött betegsĂ©gĂ©vel, soha nem veszĂtette el remĂ©nyĂ©t, Ă©s mindvĂ©gig mosolyĂĄval, jĂłsĂĄgĂĄval adott erĆt mĂĄsoknak.
âLotti Ă©lete a tiszta lĂ©lek Ă©s a kitartĂĄs pĂ©ldĂĄja volt. BĂĄr hosszĂș ideje harcolt, soha nem adta fel a remĂ©nyt Ă©s a vidĂĄmsĂĄgot â mosolyĂĄval fĂ©nyt vitt mindazok Ă©letĂ©be, akik ismertĂ©k.â
â olvashatĂł a gimnĂĄzium közlemĂ©nyĂ©ben.
A RoxĂnhĂĄz tĂĄrsulatĂĄnak is szeretett tagja volt, aki elhivatottan vett rĂ©szt az elĆadĂĄsokon Ă©s prĂłbĂĄkon. A tĂĄrsulat tagjai megrendĂŒlten bĂșcsĂșztak tĆle, kiemelve bĂĄtorsĂĄgĂĄt Ă©s rendĂthetetlen kitartĂĄsĂĄt:
âDacolt a betegsĂ©ggel, harcolt Ă©s kĂŒzdött, mĂ©gsem panaszkodott soha. Mindig azt mondtad, ha fĂĄradtnak Ă©rzed magad, pihennĂ©l pĂĄr percet â de erre sosem volt szĂŒksĂ©g. Mindig mosolyogva lĂ©ptĂ©l szĂnpadra.â
A RoxĂnhĂĄz bejegyzĂ©se szerint Lotti mĂ©g nĂ©hĂĄny hĂłnappal ezelĆtt is aktĂvan rĂ©szt vett a közössĂ©g Ă©letĂ©ben: prĂłbĂĄkon, elĆadĂĄsokon Ă©s jĂłtĂ©konysĂĄgi esemĂ©nyeken egyarĂĄnt. Mindenki szĂĄmĂĄra a bĂĄtorsĂĄg, az alĂĄzat Ă©s a szeretet pĂ©ldakĂ©pĂ©vĂ© vĂĄlt.
A KaposvĂĄri TĂĄncsics MihĂĄly GimnĂĄzium Ă©s a RoxĂnhĂĄz közössĂ©ge osztozik a csalĂĄd, a barĂĄtok Ă©s az osztĂĄlytĂĄrsak gyĂĄszĂĄban.
Hajdu Lotti emlĂ©ke örökre megmarad mindazok szĂvĂ©ben, akik ismertĂ©k Ă©s szerettĂ©k.
đïž Nyugodj bĂ©kĂ©ben, Lotti.