Szerző: HírStart24
A parajdi sóbánya jövője egyre bizonytalanabb: a román környezetvédelmi miniszter, Diana Buzoianu szerint már nem az a kérdés, hogy beomlik-e a bánya mennyezete, hanem az, mikor történik meg mindez. A problémát évek óta figyelik a hatóságok, ám valódi megoldás eddig nem született.
Egy valóra vált rémálom – a hatóságok éveken át tétlenek maradtak
A tárcavezető a Prima TV-nek adott interjúban elmondta: minden szakértő megerősítette, hogy a beomlás csak idő kérdése. A veszély nem elméleti – a miniszter személyesen is látott már a mennyezetből leszakadt darabot, miközben a helyszínen járt Radu Miruţă gazdasági miniszterrel.
A legnagyobb probléma, hogy a sóbánya szerkezete instabillá vált, és a természetes vízfolyások elterelése sem történt meg időben, pedig már 2023 februárjában súlyos elöntés érte a bányát.
Ki hibázott? Mindenki másra mutogat
A felelősség kérdése komoly indulatokat szül. A bánya működtetője, a Salrom, korábban a 2022-es áradásokat a környező kidőlt fákra és hódokra fogta – azt állítva, hogy ezek akadályozták meg a víz szabad folyását. Ez azonban inkább elterelésnek tűnik, semmint valódi magyarázatnak.
Buzoianu szerint az érintett intézmények – köztük a Vízügyi Hatóság, a bányák konzerválásáért felelős Conversmin, valamint a Nemzeti Bányászati Hatóság – nem tettek lépéseket időben, noha minden jel arra utalt, hogy komoly baj készül.
A víz már utat tört – és most versenyt futnak az idővel
A helyzet olyan súlyos, hogy azonnali ivóvízellátást kellett biztosítani Dicsőszentmárton városába, ahová korábban a bányából szűrték a vizet. A bánya elárasztása a térség vízellátását is veszélyezteti.
A gazdasági miniszter is elismeri: ez elkerülhető lett volna
Radu Miruţă gazdasági miniszter elmondta, hogy a természetes patak medre elvékonyodott, mivel az alatta lévő réteg sóból áll, amit a víz könnyen kimar. Ahelyett, hogy időben megerősítették volna a medret vagy eltérítették volna a vízfolyást, csak késlekedés történt.
Korábban 36 millió lejt különítettek el a víz elterelésére, de a munkálatokat olyan magasságban végezték, ahová a víz csak extrém áradások idején jutott el – tehát gyakorlatilag nem használt semmit.
A parajdi sóbánya sorsa megpecsételődhet
A szakértők szerint a bánya be fog omlani, és tó keletkezhet a helyén. Ez nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi és közegészségügyi kockázatokat is felvet. A közvélemény még jobban felháborodott, amikor kiderült: miközben a hatóságok válságkezelést ígértek, a Salrom több mint 12 000 eurót költött egy céges rendezvényre, állami pénzből.
Vezetőváltás a láthatáron
A nyomás hatására megkezdődött a Salrom vezetésének felmentési eljárása. A gazdasági miniszter szerint elengedhetetlen, hogy felelős vezetés kerüljön az élére, akik végre tettekkel is megoldásokat nyújtanak – nem csak ígéretekkel.
🧂 A Parajdi Sóbánya: Egy eltűnőben lévő természeti kincs története
A Parajdi Sóbánya nem csupán Erdély egyik legismertebb látványossága volt, hanem egy olyan különleges hely, amely évtizedek óta vonzotta a turistákat, gyógyulni vágyókat és a természet csodáit keresőket. Most azonban egyre több szakértő figyelmeztet: ez a páratlan természeti érték veszélyben van – és lehet, hogy végleg el is veszíthetjük.
Egy sóhegy gyomrában – történelmi örökség
A parajdi sóbányát több mint 100 éve használják aktívan, és nem csak gazdasági jelentősége volt. A sólelőhelyek már a római korban is ismertek voltak, később pedig stratégiai szerepet töltöttek be a magyar és a székely közösségek életében. A 20. század közepétől kezdve azonban új szerepet is kapott: gyógyhely lett belőle.
A bányában kialakított hatalmas csarnokokban sós levegő uralkodik, ami különösen jótékony hatással van a légzőszervi betegségekkel küzdők számára. Nem véletlen, hogy évente több százezren keresték fel: családok, idősek, asztmások és allergiások is előszeretettel töltöttek itt időt.
A jelen helyzet: repedések, omlásveszély, beavatkozás nélkül
A legfrissebb hírek azonban komoly aggodalomra adnak okot. A román környezetvédelmi miniszter, Diana Buzoianu nemrég kijelentette: „Nem az a kérdés, hogy beomlik-e a bánya, hanem az, mikor.” Ez a mondat sokakat megrázott, főként azokat, akik személyes emlékeket kötnek a helyhez.
A bánya mennyezete meggyengült. Az elmúlt években tapasztalt áradások, földmozgások és a nem megfelelő vízelvezetés miatt repedések jelentek meg, egyes szakaszokon már kisebb beomlások is történtek. Az illetékes hatóságok késlekedtek, a felelősség egymásra hárítása miatt pedig nem történt meg a szükséges beavatkozás időben.
Az emberi tényező: ivóvíz-problémák és közösségi következmények
A helyzet nem csupán egy turisztikai attrakció elvesztéséről szól. A sóbánya környékén fekvő településeket is veszélyezteti a beomlás, hiszen a vízszennyezés és az ivóvízellátás zavarai is megjelentek. Dicsőszentmárton például már most is sürgősségi ivóvíz-szállításra szorul.
Eközben a közvélemény egyre nagyobb nyomást gyakorol a Salrom állami vállalatra, amely a bányát működteti, és azokra az intézményekre, amelyek elnézték a baj közeledtét. A gazdasági miniszter is elismerte, hogy „Ez előre látható volt.”
Elveszett turizmus és gazdasági kár
Ha a parajdi sóbányát végleg be kell zárni, az nemcsak kulturális veszteséget jelent, hanem komoly gazdasági kárt is. Szállásadók, éttermek, kisvállalkozások tucatjai építették fel tevékenységüket a turizmusra. Egy ilyen központ elvesztése nemcsak munkahelyeket veszélyeztet, de egy egész térség identitását is megváltoztatja.
Mi lenne a megoldás?
Szakértők szerint a megoldás nem lehet más, mint sürgős és alapos beavatkozás. Meg kell erősíteni a mennyezetet, helyre kell állítani a vízelvezető rendszereket, és új biztonsági terveket kell készíteni a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. Kérdés, hogy ehhez meglesz-e a politikai akarat és az anyagi forrás.
Remény a jövőnek?
Bár a parajdi sóbánya jövője bizonytalan, az emberekben még mindig él a remény, hogy a hely – ha nem is az eredeti formájában – de megőrizhető lesz a jövő nemzedékei számára. Talán emlékhellyé, múzeummá vagy természetvédelmi zónává alakulhat. Egy biztos: ez a hely többet érdemel, mint egy elhanyagolt, beomlott bánya sorsa.
A parajdi sóbánya tragikus példája annak, mi történik, ha a hatóságok nem cselekednek időben. A természet nem vár – a víz, a só és a gravitáció együtt megállíthatatlan folyamatokat indított el. Most már csak az a kérdés, milyen mértékű kárt tudnak még megelőzni, és ki vállalja a felelősséget a mulasztásokért.