2026-ban ismét komoly változások várhatóak a minimálbér területén, és könnyen lehet, hogy a jelenlegi rendszerhez képest teljesen új megközelítést vezetnek be. A helyzet azért különleges, mert a munkaadók és a szakszervezetek álláspontja most látványosan eltér egymástól: a munkáltatói oldal szerint a gazdasági környezet nem teszi lehetővé a tervezett 13 százalékos emelést, míg a szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy a hároméves bérmegállapodásban foglaltakat be kell tartani.
Hároméves bérmegállapodás: mit tartalmaz pontosan?
2023 novemberében született meg az a hároméves bérmegállapodás, amely szerint:
2025-ben 9%-kal nő a minimálbér,
2026-ban 13%-kal emelkedne tovább,
2027-ben pedig 14%-kal növekedne a legkisebb kötelező bér.
Ez azt jelenti, hogy 2026-ban a minimálbér bruttó összege 328 600 forintra emelkedne, míg 2027-re már 374 600 forint lehetne. A garantált bérminimumról minden évben külön tárgyalások döntenek, de a jelenlegi számítások alapján 2026-ban akár az ezer eurós szintet is elérheti.
Miért akarnák újratárgyalni a munkaadók?
A munkáltatói oldal – köztük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és több nagy érdekképviselet – arra hivatkozik, hogy a gazdasági növekedés a vártnál sokkal lassabb.
A hároméves megállapodás 2025-re 3,4%-os GDP-bővüléssel számolt.
Ezzel szemben a jelenlegi előrejelzések szerint 2025-ben a növekedés 1% alatt maradhat.
Ez komoly különbség, ami szerintük indokolttá teheti a 13%-os minimálbér-emelés újratárgyalását. Félnek ugyanis attól, hogy a vállalkozások tömegesen kerülnek nehéz helyzetbe, ami a foglalkoztatás biztonságát is veszélyeztetheti.
A szakszervezetek válasza: a profitot is figyelembe kell venni
A szakszervezeti oldal, élén a Munkástanácsok Országos Szövetségével, teljes mértékben ellenzi a bérmegállapodás felpuhítását. Palkovics Imre, a szervezet elnöke rámutatott: nem elég csak a GDP-t figyelni, a cégek profittermelő képessége is fontos mutató.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tanulmánya szerint:
a magyar cégek profittermelő képessége uniós szinten középmezőnyben van,
viszont a magyarországi bérköltségek az EU-s rangsorban hátulról a harmadik helyen állnak.
Ezért a szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy a 13%-os emelés maradjon érvényben. Szerintük a minimálbér nemcsak gazdasági, hanem szociális funkciót is betölt: emberek százezreinek biztosít tisztességes megélhetést.
Mi történhet 2026-ban?
A mostani tárgyalások kulcsa az, hogy a felek elfogadják-e az új számítási módszert. Ez azt jelentené, hogy a jövőben nem kizárólag a GDP alakulása, hanem a vállalatok tényleges profitja is alapot adhat a béremelés mértékének meghatározásához.
Ez gyökeresen új megközelítés lenne a magyar bérpolitikában, hiszen eddig főként a gazdasági növekedés és az infláció számított.
Mennyi lehet a minimálbér 2026-ban?
Ha a hároméves megállapodást változatlanul betartják:
a minimálbér 2026-ban bruttó 328 600 forintra emelkedik,
a garantált bérminimum pedig könnyen elérheti az ezer eurós szintet.
Ha azonban a munkaadók álláspontja kerekedik felül, és az emelést a lassabb gazdasági növekedéshez igazítják, akkor jóval kisebb mértékű bérnövekedésre lehet számítani.
Összegzés
A 2026-os minimálbér körüli vita tehát két nagy táborra osztja a munka világát:
a munkaadók a gazdasági lassulásra hivatkozva mérsékelnék a 13%-os emelést,
a szakszervezetek viszont a profittermelés és a szociális szempontok alapján ragaszkodnak az eredeti megállapodáshoz.
A végső döntés október második felében, az első három negyedév makrogazdasági adatainak ismeretében születhet meg. Egy biztos: a 2026-os minimálbér alakulása történelmi jelentőségű lehet, hiszen először fordulhat elő, hogy a számítás alapját nemcsak a GDP, hanem a cégek nyeresége is meghatározza.
Legfrissebb cikkek
IDEA Intézet: 4 százalékponttal csökkent a különbség a Tisza és a Fidesz között
Itt vannak a kormányinfón elhangzott legfontosabb bejelentések
A közúti ellenőrzések során új jogosultságokat kapnak a rendőrök
Bemondta Orbán Viktor: ekkor érkezik a 14. havi nyugdíj első összege – hatalmas pénzesőre készülhetnek a nyugdíjasok
Befagyasztotta a rendszerhasználati díjakat a kormány
