Súlyosbodott a Semjén-ügy: minősített rágalmazás gyanúja

Újabb fordulat történt a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elleni rágalmazási ügyben: az ügyészség immár minősített esettel, vagyis nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból és jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt folytat nyomozást – derült ki abból a dokumentumból, amelyet maga a politikus tett közzé a közösségi oldalán.

Ez a változás jogilag nem csupán formai különbség: a minősített rágalmazás kategóriája súlyosabb, a törvény szerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, szemben az alapeset egyéves felső határával.

A nyomozás háttere

Az ügy előzménye, hogy az elmúlt hónapokban a közéletet nagy visszhangot kiváltó Szőlő utcai ügy kapcsán több helyen is megfogalmazódtak olyan állítások, amelyek a kormánytagokat, köztük Semjén Zsoltot is érintették.
A főügyészség azonban nemrég egy hosszú, részletes iratban tisztázta: a vizsgált ügyben semmilyen politikusi érintettség nem merült fel.

Ettől függetlenül a miniszterelnök-helyettes – vagy jogi képviselője – feljelentést tett rágalmazás miatt, és ennek nyomán már szeptember végén házkutatásokat tartottak azoknál, akik a vádakat megfogalmazták.
Mostanra a nyomozás új szakaszba lépett, és a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség elrendelte az eljárás kiterjesztését a súlyosabb, minősített tényállásra.

A nyomozást a Készenléti Rendőrség végzi, és a hatóságok a körülményeket széles körben vizsgálják. A dokumentum szerint Semjén képviselője október 13-án tett külön feljelentést, amely alapján a gyanú pontosítása megtörtént.

Semjén Zsolt: „A rágalmazók kérjenek bocsánatot”

A miniszterelnök-helyettes a közzétett irathoz kommentárt is fűzött. Mint írta:

„Miután bebizonyosodott, hogy a kormánytagokat – így a miniszterelnök-helyettest is – minden alapot nélkülözve, ártatlanul rágalmazták meg, a Kereszténydemokrata Néppárt elvárja a rágalmazók bocsánatkérését.”

A politikus korábban a parlamentben is megszólalt az ügyben, ahol azt mondta, „világosan látni kell, ki is az a Zsolti bácsi”, utalva arra, hogy a hamis állítások mögött szerinte politikai szándékok is meghúzódhatnak.

Mit jelent a „minősített rágalmazás”?

A Büntető Törvénykönyv szerint rágalmazást követ el, „aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ”.
Ez alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Ha azonban a cselekményt:

aljas indokból vagy célból,
nagy nyilvánosság előtt, vagy
jelentős érdeksérelmet okozva követik el,
akkor a bűncselekmény minősített esetnek számít, és a büntetési tétel két évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Az „aljas indok” jogi értelemben például azt jelenti, ha valaki azért rágalmaz meg egy másik személyt, hogy saját hírnevét növelje vagy politikai előnyhöz jusson. A „nagy nyilvánosság” pedig akkor valósul meg, ha az állítások országos sajtóban, televízióban vagy online médiában hangzanak el.

Kivétel is van

A jogszabály ugyanakkor kimondja:

„Nem büntetendő rágalmazás miatt annak a cselekménye, aki a közügyek szabad megvitatása körében, sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el a rágalmazás tényállását, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.”

Ez a passzus gyakorlatilag a sajtószabadság védelmére szolgál, ugyanakkor csak addig, amíg a közlés nem minősül súlyosan sértőnek vagy becsmérlőnek.

Folytatódik a vizsgálat

Az ügy most a nyomozati szakaszban van, a hatóságok pedig vizsgálják, hogy az érintettek kijelentései és publikációi kimerítik-e a rágalmazás minősített esetét.
A Készenléti Rendőrség szakértőket is bevont az eljárásba, és várhatóan a következő hetekben újabb tanúkihallgatásokra kerül sor.

A közvélemény és a politikai szereplők egyaránt figyelemmel kísérik a fejleményeket, hiszen az ügy precedensértékű lehet abban, hogy hol húzódik a határ a politikai véleménynyilvánítás és a büntetőjogi felelősség között.