Jövőre is biztosan emelkednek a nyugdíjak – derül ki Farkas András nyugdíjszakértő elemzéséből, amelyet a HR Portál ismertetett. A 2026-os választások közeledtével a kormány több intézkedést is előkészített az idősek anyagi helyzetének javítására, ugyanakkor a szakértő szerint a jelenlegi rendszer hosszú távon nem garantál valódi felzárkózást a nyugdíjasok számára.
Több lépcsőben jönnek a juttatások
A 2026-os költségvetés mintegy 1000 milliárd forintnyi többletforrást különít el a nyugdíjasok támogatására. Az év során több ütemben érkeznek majd a juttatások:
-
30 ezer forintos élelmiszer-utalvány (szeptember–október)
-
1,6%-os korrekciós emelés (november)
-
3,6%-os általános nyugdíjemelés (2026 januárjától)
-
13. havi nyugdíj (februárban)
Ezek összesen 1025 milliárd forintos terhet rónak a nyugdíjkasszára, amelynek finanszírozása komoly kihívás az államnak. A szakértők ugyanakkor rámutatnak: a kifizetett összegek egy része az áfa- és jövedéki adókon keresztül visszaáramlik a költségvetésbe.
Sokan keveslik a támogatásokat
A 30 ezer forintos utalvány sok nyugdíjas számára csalódást jelent, hiszen 2021-ben még 80 ezer forint prémiumot kaptak a választások előtt. A mostani összeg – az inflációt figyelembe véve – már csak a harmadát éri annak a korábbi juttatásnak. Az ígért áfa-visszatérítés sem valósul meg teljes mértékben, ami tovább növeli az elégedetlenséget.
A nyugdíjrendszer gyenge pontjai
Farkas András szerint a magyar nyugdíjrendszer alapvető hibája, hogy csak az inflációhoz igazítja a nyugdíjakat, miközben a bérek ennél jóval gyorsabban nőnek. Ez azt eredményezi, hogy a nyugdíjak vásárlóereje évről évre csökken, így a nyugdíjasok relatív elszegényedése folyamatos.
Más európai országokban – például Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban – vegyes indexálás működik: az emelés az infláció mellett a nettó keresetnövekedést is figyelembe veszi. Ha ezt Magyarországon is bevezetnék, a nyugdíjak akár 11,5%-kal is emelkedhetnének a most tervezett 3,6% helyett.
A jövő kihívásai
A 2026-os költségvetés szerint a nyugdíjkassza 6996 milliárd forint lesz, ami a GDP 7,3%-át teszi ki – ebből az öregségi nyugdíjakra csupán 6% jut, ami még az idei aránynál is alacsonyabb. Ez a tendencia azzal fenyeget, hogy Magyarország az EU sereghajtójává válhat a nyugdíjkiadások arányában.
Farkas András szerint csak rendszerszintű reform hozhat érdemi javulást:
-
a vegyes indexálás (infláció + reálbérnövekedés),
-
a kompenzációs emelés az alacsony nyugdíjakhoz,
-
és a differenciált, sávos nyugdíjemelés, amely a kisnyugdíjasokat részesítené előnyben.
A szakértő úgy véli, hogy ha a jelenlegi rendszer változatlan marad, a nyugdíjak reálértéke a következő években tovább csökkenhet – még akkor is, ha nominálisan emelkednek az összegek.
Legfrissebb cikkek
Meggyilkolták a Szolnokon holtan talált fiatal lányt – kiderült, ki a tettes
Videón a pillanat, amikor menyasszonya rajtakapta a futballsztárt egy kényes helyzetben
Baleset Hodászon: megsérült egy kisgyermek, rendőrségi vizsgálat indult
Tragédia: holtan találtak egy fiatal nőt a Hild Viktor utcában
Megszólalt ByeAlex ügyéről a drogügyi kormánybiztos – kemény véleményt fogalmazott meg
