Ezeket a pluszjuttatásokat kapják a nyugdíjasok tavaszig

A következő hónapokban szinte minden időskorú számíthat valamilyen pluszpénzre: a magyar nyugdíjasok tavaszig több rendkívüli juttatást is kapnak. Ezek összességében több mint ezermilliárd forintos kiadást jelentenek a költségvetésnek – hívta fel a figyelmet dr. Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója.
A szakértő ugyanakkor arra is figyelmeztetett: a kifizetések nem orvosolják a nyugdíjrendszer legnagyobb problémáit.

1. Pótlólagos nyugdíjkorrekció már novemberben

Az első pluszjuttatás november 12-étől érkezik, amikor a kormány 1,6 százalékos pótlólagos nyugdíjkorrekciót utal.
Ennek oka, hogy az év elején 3,2 százalékosra becsült éves infláció végül 4,8 százalékra emelkedett, így a különbséget most pótolják.

A korrekció a január–október közötti időszakra, valamint a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik, vagyis az érintettek egyszeri nagyobb összeget kapnak.
A novemberi és decemberi nyugdíj már az 1,6 százalékkal megemelt összeggel érkezik.

2. Infláció miatti emelés 2026 januárjában

A 2026-ra vonatkozó inflációs előrejelzés 3,6 százalékos, ezért a januári nyugdíjakat már ennyivel megemelt összegben folyósítják.
Ez az automatikus korrekció a törvényben rögzített, inflációkövető rendszer része.

3. 13. havi nyugdíj februárban

A következő nagyobb pluszjuttatás 2026 februárjában érkezik, amikor ismét kifizetik a 13. havi nyugdíjat.
Ezt mindenki megkapja, aki 2025. december 31-én nyugdíjas státuszban van.
A 13. havi juttatás a szakértő becslése szerint mintegy 600 milliárd forintos költségvetési terhet jelent, amit a kormány az általános bevételekből fedez majd, mivel nincs mögötte járulékfedezet.

4. Jöhet a 14. havi nyugdíj is

A kormány korábban bejelentette a 14. havi nyugdíj tervét is, amelyet 2026 januárjától vezethetnek be.
Bár pontos részletek még nem ismertek, dr. Farkas András szerint valószínű, hogy az év első felében legalább egy részletet már kifizetnek belőle.

Szakértő: nem fenntartható és nem elégséges

A nyugdíjszakértő szerint a sorozatos juttatásokkal kapcsolatban két komoly probléma is felmerül:

A finanszírozás kérdése: nem látszik biztosítottnak a fedezet, vagyis ezeket a kiadásokat a társadalom más része fizetheti meg később adóemeléseken vagy megszorításokon keresztül.
A rendszer igazságtalansága: hiába kapnak a nyugdíjasok pótlékokat, Magyarország az EU-ban az egyik legkevesebbet költ az idősek ellátására.

Dr. Farkas András szerint mindez azt jelenti, hogy a pluszjuttatások ellenére a nyugdíjasok leszakadása az aktív korúakhoz képest nem áll meg, és a 14. havi nyugdíj sem hoz valódi megoldást.

A következő hónapok tehát több pluszjuttatást hoznak a nyugdíjasoknak – de a rendszer tartós gondjai továbbra is megoldatlanok maradnak.