A Politico értesülései szerint komoly változás jöhet az Európai Unió szankciós döntéshozatali rendszerében: akár meg is vonhatják Orbán Viktor vétójogát az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításakor,írja a 24.hu
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy a Belgiumban befagyasztott mintegy 140 milliárd eurónyi orosz vagyonból nyújtana kölcsönt Ukrajnának. A cél az, hogy a 27 uniós tagállam már a hónap végén esedékes Európai Tanács-csúcson jóváhagyja a döntést. Egy ország azonban eddig ellenáll: Belgium.
A belgák attól tartanak, hogy amennyiben a pénzt később bármilyen okból vissza kellene utalni Oroszországnak, akkor ők viselnék az óriási pénzügyi felelősséget. A félelem reális, ugyanis:
ha egyetlen oroszbarát tagállam – például Magyarország vagy Szlovákia – megvétózná az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, a befagyasztott vagyont azonnal vissza kellene szolgáltatni.
A Politico több uniós diplomata és tisztviselő nyilatkozata alapján azt írja: már készül az a jogi konstrukció, amely ezt a kockázatot elhárítaná.
A megoldás: Orbán vétójogának korlátozása
A brüsszeli javaslat lényege, hogy megakadályozza, hogy egyetlen ország – elsősorban a vétóival gyakran élő magyar kormány – blokkolhassa a szankciók rendszeres meghosszabbítását.
A jelenlegi szabályok szerint:
a szankciókat félévente kell megújítani,
amihez teljes egyhangúság szükséges,
vagyis egyetlen nem szavazat is elég a döntés megfúrásához.
A Bizottság szerint azonban létezik egy jogi kiskapu:
az EU-s szerződés 122. cikke lehetővé teszi, hogy rendkívüli gazdasági helyzetben, „a szolidaritás szellemében” az unió minősített többséggel hozzon döntéseket.
Ezt a cikket a Bizottság most úgy értelmezné, hogy a hatalmas pénzügyi kockázat miatt a szankciók meghosszabbításához ne legyen szükség egyhangúságra, így egy tagállam – köztük Magyarország – ne tudja blokkolni a folyamatot.
A Politico egyik diplomáciai forrása szerint nem a magyar kormánnyal akarnak kitolni, hanem az egész lépés valójában azért születik, hogy Belgiumot meggyőzzék, és így végre hozzá lehessen férni a náluk parkoló orosz vagyonhoz.
Az előző, októberi EU-csúcson a belga miniszterelnök, Bart De Wever, jogi és pénzügyi aggályokra hivatkozva akadályozta meg a döntést, így az EU akkor nem jutott hozzá az orosz állami vagyonhoz, amelynek jelentős része a belga Euroclear rendszernél van letétben.
Fotó:Szerzői jog: Alexandros MICHAILIDIS
Legfrissebb cikkek

Lezárult a találgatás: napvilágra került, mi okozta a jólelkű fiatal, Gábor tragikus halálát

Emeli a tétet a Tisza: 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást ígér

Eladó az elhunyt kétszeres Kossuth-díjas színésznő autója, 219 ezer forintot kérnek érte

Teljes döbbenet: a Fidesz képviselőjelöltjeinek közel felét lecseréli

Orbán Viktor vészjósló üzenetet tett közzé: szerinte eldőlhet Európa jövője

















