Január 1-jével életbe lépett a 2026-os bérminimum-emelés: a minimálbér 11 százalékkal, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal nőtt. A változás nemcsak azoknak fontos, akik közvetlenül a legalacsonyabb bérkategóriákban dolgoznak, hanem azért is, mert a minimálbér-emeléshez számos, bérhez kötött juttatás és ellátás is igazodik. Vagyis a béremelés hatása jóval szélesebb körben érezhető, mint elsőre gondolnánk.
A döntést és az új összegeket a Nemzetgazdasági Minisztérium is megerősítette, hangsúlyozva: a lépés a kormány, valamint a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek egyhangú megállapodásának eredménye,írj az Mti
Új összegek: ennyi lett a minimálbér és a bérminimum
A minisztériumi tájékoztatás szerint 2026. január 1-jétől:
a minimálbér bruttó 322 800 forintra emelkedett,
a garantált bérminimum bruttó 373 200 forintra nőtt.
A változás kézzelfogható pluszt jelent a dolgozók számára. A kormányzati kommunikáció szerint:
a minimálbéren foglalkoztatottak havonta bruttó nagyjából 32 ezer forinttal vihetnek haza többet,
a garantált bérminimumon dolgozó szakképzett munkavállalók pedig bruttó 24 400 forintos emelést kapnak.
Bár a bruttó számok látványosak, a legtöbb munkavállalót természetesen az érdekli, hogy mindez nettóban mennyit jelent. Itt azonban árnyaltabb a kép: az adózás, illetve az esetleges adókedvezmények (például családi kedvezmény) jelentősen módosíthatják a végösszeget. Ezért a „kinek mennyi marad” kérdésre sokszor csak egyéni számítással lehet pontos választ adni.
Miért nem csak a minimálbéreseket érinti a döntés?
A tárca szerint a minimálbér és a garantált bérminimum infláció feletti emelése túlmutat az érintett bérsávokon. Érvelésük lényege, hogy a legalacsonyabb bérek emelése „tolóhatást” gyakorol a felettük lévő bérszintekre is: ha nő a legalacsonyabb bér, akkor sok munkahelyen – részben a belső bérarányok megtartása miatt – a magasabb fizetések felé is mozdulás indulhat.
Másképp fogalmazva: ha egy cégben a belépő vagy betanított munkát végzők bére feljebb megy, akkor a tapasztaltabb, felelősségteljesebb feladatot végzők gyakran joggal várják el, hogy a különbség ne olvadjon el. Így a minimálbér nemcsak „alsó korlát”, hanem sok helyen bérszerkezeti horgony is.
2010-hez képest jelentős emelkedés – ezt emelte ki a minisztérium
A minisztérium közlése arra is kitért, hogy a mostani emeléssel együtt:
a minimálbér 2010-hez képest 339 százalékkal nőtt,
a garantált bérminimum 317 százalékkal emelkedett.
Ezek a százalékos összehasonlítások a kormányzat részéről azt a narratívát erősítik, hogy hosszabb távon látványos felzárkózás történt. Ugyanakkor a munkavállalók szempontjából legalább ilyen fontos kérdés, hogy a bérek emelkedése mennyire tart lépést az árak változásával, a lakhatási költségekkel és az általános megélhetéssel.
Nem csak a bér nő: több ellátás összege is emelkedik
A minimálbér változása azért is különösen jelentős, mert sok ellátás és juttatás számításánál közvetlen vagy közvetett hivatkozási alap. A minisztérium tájékoztatása szerint a minimálbér-emeléssel párhuzamosan többek között emelkedhet:
az álláskeresési járadék,
a táppénz,
a gyes és a gyed,
valamint nőnek a közfoglalkoztatotti bérek is.
Ez a kör szélesebb társadalmi réteget érinthet, különösen azokat, akiknél az ellátások összege érzékenyen befolyásolja a havi költségvetést. Ráadásul egy ilyen változás sok családban nem elméleti kérdés: egy betegség, munkahelyváltás vagy gyermekvállalás esetén az ellátások mértéke gyorsan a mindennapi biztonság kulcstényezőjévé válhat.
A kormány célja: 1000 eurós minimálbér és egymilliós átlagkereset
A minisztériumi közlemény szerint a kormány célja változatlan: a következő időszakban
a minimálbér érje el az 1000 eurót,
a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot.
A tárca ezt a „munkából élők megbecsülésének” és a családok anyagi biztonságának erősítésével indokolja. Az ilyen célok ugyanakkor több tényezőtől is függenek: az infláció alakulásától, a forint árfolyamától, a gazdasági növekedéstől, a vállalati béremelési hajlandóságtól, valamint attól is, hogy mekkora terhet képesek tartósan elviselni a munkaadók.
Mennyi marad nettóban, és mennyibe kerül a cégeknek?
A minimálbér-emelés hatásait a napokban részletesebben is elemezték a béremelési kilátásokról szóló írások. Ezek alapján a minimálbér 11 százalékos emelése:
bruttóban körülbelül +32 ezer forint,
nettóban nagyjából +24 400 forint többletet jelenthet (adókedvezmények nélkül).
A munkáltatóknak ugyanakkor a költség ennél magasabb. Az emelés – a járulékokkal együtt – több mint 36 ezer forintos havi többletet is jelenthet munkavállalónként. A magyarázat egyszerű: a bruttó bér nemcsak „kifizetés”, hanem egyben járulék- és adóalap is.
A garantált bérminimum esetében a növekedés:
bruttóban +24 400 forint,
nettóban körülbelül +16 226 forint pluszt hozhat a szakképzett dolgozóknak,
miközben a foglalkoztatóknál mintegy 25 752 forintos költségnövekedést eredményezhet.
A cikkek egy része arra is rámutat: a munkáltatók költségeit jelentősen befolyásolja a béreket terhelő közteher, így a 13 százalékos szocho kérdése is rendszeresen előkerül. Ha nincs további csökkentés, a cégeknél a béremelés „árnyékköltsége” tartósan magas maradhat.
A hároméves megállapodás és a gazdasági realitás
A minimálbér-emelés körüli vitákban rendre felbukkan a hároméves bérmegállapodás célkitűzése is. A kritikusabb értelmezések szerint a 11 százalékos emelés ellenére a minimálbér még így is elmaradhat attól a céltól, hogy 2027-re elérje a feltételezett rendszeres átlagkereset 50 százalékát. A megállapodásban 2026-ra eredetileg magasabb (13 százalékos) emelés szerepelt, végül azonban – a gazdasági teljesítmény gyengébb alakulása miatt – 11 százalék lett belőle.
Mit lépnek a cégek 2026-ban? Sokan kivárnak
A gyakorlati kérdés most az, hogyan reagálnak a vállalatok a minimálbér és a bérminimum emelésére. A béremelési piaci jelzések alapján több helyen óvatosság látszik: ahol már született döntés, ott sokszor egységes, 5–10 százalékos emelésről beszélnek az egész állományra. Ugyanakkor vannak olyan ágazatok és cégek is, ahol még nincs konkrét ajánlat, vagy a tervezett emelés a várható infláció alatt maradhat.
A legkisebb vállalkozásoknál különösen kényes a helyzet. Számukra a minimálbér jelentős növekedése könnyen „költségsokk” lehet, főleg akkor, ha a bevételeik nem nőnek hasonló ütemben. Ilyenkor sokan próbálnak hatékonyságot javítani, munkaidőt átszervezni, vagy akár a létszámot optimalizálni – ami viszont munkaerőpiaci feszültségeket is okozhat.
Összegzés: több pénz a dolgozóknak, komoly kérdések a munkaadóknak
A 2026-os minimálbér- és garantált bérminimum-emelés egyértelműen növeli a legalacsonyabb bérekből élők jövedelmét, és több ellátás összegére is hatással van. Ugyanakkor a rendszer természetéből adódóan a döntés komoly alkalmazkodást vár el a munkaadóktól, különösen a kisebb cégektől, ahol a bérköltség a működés egyik legnagyobb tétele.
A következő hetekben és hónapokban így két dolog válhat igazán láthatóvá: egyrészt, hogy a béremelés milyen mértékben húzza fel a magasabb fizetéseket is, másrészt pedig, hogy a cégek mennyire tudják ezt kigazdálkodni úgy, hogy közben ne csökkenjen a foglalkoztatás és ne romoljanak a munkafeltételek.
Kiemelt fotó Pixabay
HírStart 24 Szerkesztőség
Független online hírportál friss hazai és nemzetközi hírekkel, naprakészen.
Célunk: röviden, tömören, kattintás nélkül is érthető legyen, mi történik a világban.
Legfrissebb cikkek
Újabb áremelés sújtja a dohányosokat 2026-tól: így változnak a cigaretta- és dohányárak januárban
25 éves korában meghalt Paul McCullagh Jr
Tragédia a 37-es úton: négy ember halt meg, köztük egy 10 éves gyermek – órákra leállt a vasúti forgalom
„Amikor 740 gyereket a tengerre ítéltek, és a világ nemet mondott, egyetlen ember igent mondott.”
Elhunyt a 15 éves fiú, aki motorbalesetet szenvedett Kiskunhalason
