Több mint 24 milliárd forint értékű illegális dohányterméket foglaltak le a NAV történetének legeredményesebb akciósorozatában – közli honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhatóság.
Több mint 1 millió doboz – azaz 156 tonnányi – hamis cigarettát, 2000 raklapnál is több alapanyagot, és még cigarettagyártó gépsorokat is foglaltak le a 41 helyszínen összehangolva végzett rajtaütésekben. Ezen kívül egy külföldi bűnszervezet több tagját is elfogták.
Minden idők legjelentősebb hazai jövedéki bűncselekményének felderítésére külön szálakon indult el a NAV három nyomozószerve (a Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya, valamint az Észak-alföldi- és Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságok), de a nyomok rövidesen egy irányba vezettek: egy főként moldáv–román állampolgárokból álló profi bűnbandához.
A hatóságok akkor csaptak le, amikor a megfigyelt banda Székesfehérváron berendezett ipari cigarettagyárát új helyszínre kezdte áttelepíteni. Az összehangolt akciósorozatban, összesen 316 nyomozó, járőr és a MERKUR bevetési egység működött közre az ország hat megyéjében. Az akció idején a gyárban hárman voltak, akiket a helyszínen elfogtak.
A nagyszabású akcióról videót is közzé tettek:
„Az elkövetők kétségtelenül nagypályások voltak, hatalmas mennyiségű jövedéki termékkel és alapanyagokkal rendelkeztek” – fogalmaz közleményében a NAV.
A gyanúsítottak a nyomozás adatai szerint külföldről szerezték be a dohányt, az alapanyagokat és a cigarettagyártó gépsorokat. A hamis cigarettát illegális üzemekben állították elő, ahol ukrán munkásokkal dolgoztattak. Szállításhoz körülbelül ötven „tehergépkocsi-szerelvényt” használtak. Ezeket külföldi, hamis vagy egyenesen „trükkös”, pörgethető rendszámtáblákkal szerelték fel, amiket akár egy nap többször is cserélhettek. A rakott kamionokkal jellemzően éjszaka mozogtak, és úgynevezett előfutó autókkal derítették fel az adott útvonalat, hogy kamionjaikkal elkerülhessék az esetleges közúti ellenőrzéseket.
A gyártásra, előkészítésre és csomagolásra használt ingatlanokat és azok környékét kamerákkal figyelték, az egyik épületben szabályos központot is kialakítottak, ahonnan több monitoron ellenőrizték az idegenek mozgását. Kommunikációjukat titkosított csatornákon keresztül bonyolították, és modern, haditechnikai eszközöknek minősülő, rádiójel-zavaró és -detektáló készülékeket is használtak. Utóbbiak – amelyekkel a hatóságok technikai berendezéseit tudták figyelni vagy akár blokkolni – már a puszta birtoklása is önmagában bűncselekmény.
A kutatások során lefoglaltak három komplett cigarettagyártó gépsort, két további gépsorrészt, egy dohánygőzölésre, fermentálásra, feldolgozásra használatos berendezést, továbbá a gyártáshoz szükséges további eszközöket, dohányszárító gépeket, szállítószalagokat, ipari generátorokat, targoncákat, a gyártási selejt elégetésére szolgáló kazánt.
A NAV számításai szerint a lefoglalt 13 millió dobozra való (11 kamionszállítmánnyi) dohány forgalmi értéke 21,8 milliárd forint lehetett, az 1 millió doboz hamis cigaretta 2,5 milliárdot ért, amihez még jött 48,5 millió üres cigisdoboz. Mindezzel a banda 81 milliárd forint jövedékiadó- és áfakiesést okozhatott volna.
Az eljárás során egy magyar és öt moldáv–román kettős állampolgárt vettek őrizetbe és hallgattak ki gyanúsítottként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt, ami után a bíróság el is rendelte letartóztatásukat. Egy főt elfogatóparancs alapján még keresnek. A gyanúsítottak egyike ellene hivatalos személy elleni erőszak miatt is feljelentést tettek.
Az illegális dohánytermékek helyzete Magyarországon
Az illegális dohánytermékek kereskedelme Magyarországon egyre komolyabb problémát jelent, amelynek alapjául a kereslet és kínálat közötti diszkrepancia szolgál. A feketepiac mérete folyamatosan nő, amely a piackutatások szerint már a dohánytermékek forgalmának jelentős hányadát teszi ki. Az ilyen termékek iránti kereslet mérhetően megnőtt az elmúlt években, főként a jövedelmi helyzet és a dohánytermékek magas adóterhei miatt. Sajnos, sok fogyasztó a költséghatékonyság érdekében enged a kísértésnek, így nem csupán a jogi normákat hagyja figyelmen kívül, hanem a saját egészségét is kockáztatja.
A jogi keretek, amelyek a dohánytermékek kereskedelmét szabályozzák, próbálnak lépést tartani ezzel a növekvő problémával. Magyarországon a törvények szigorúan büntetik az illegális kereskedelmet, mégis a hatóságoknak nehézséget okoz a feketepiac elleni hatékony fellépés. A kerületileg illetékes hatóságoknak gyakran eltérő prioritásaik vannak, ami megnehezíti a koordinált intézkedések bevezetését. Továbbá, a szankciók nem mindig diszkrétés formában érik el céljukat, hiszen a feketepiac szereplői sok esetben találékony módokat keresnek a számlálás elkerülésére.
A jövedelmező illegális kereskedelem nem csupán a költségvetés piacát csökkenti, hanem jelentős társadalmi és egészségügyi kockázatokat is hordoz. A dohánytermékek illegális beszerzése gyakran alacsonyabb minőségű, sőt, káros anyagokat is tartalmazhat, amelyek komoly közegészségügyi problémákhoz vezethetnek. Ebből adódóan a helyi gazdaság is szenved, mivel az illegális forgalmazás visszaszorítja a legális kiskereskedők forgalmát, ezzel károsítva a legális alapú üzleteket és munkahelyeket.
A lefoglalások folyamata és jogi keretei
Az illegális dohánytermékek lefoglalása Magyarországon összetett folyamat, amely szigorú jogi keretek között zajlik. A hatóságok, mint például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a rendőrség, fontos szerepet játszanak a lefoglalások végrehajtásában. Ezek a szervezetek különböző ellenőrzési mechanizmusokat alkalmaznak a feketepiac elleni küzdelem érdekében, amelyek közé tartozik a helyszíni ellenőrzések, nyomozások és felderítések. A jogi alapok, amelyek lehetővé teszik az illegális dohánytermékek lefoglalását, a törvények és rendeletek, amelyek a füstmentes jogszabályokat és adózási kötelezettségeket szabályozzák.
A jogszabályok értelmében a lefoglalásra vonatkozó intézkedések indokoltak, ha a dohánytermékek forgalmazása, tárolása vagy birtoklása nem felel meg a jogi előírásoknak. Az ilyen típusú termékek forgalmazása esetén vakmerő lépésekre lehet szükség, ideértve a piacra kerülésük megakadályozását is. A hatóságok különféle módszereket alkalmaznak a lefoglalások során, például a keresési parancsok behajtását, amely lehetővé teszi számukra a gyanúsított ingatlanok meglátogatását. Ezenkívül a hatósági engedélyek birtokában lévő személyeknek joguk van a lefoglalás ellen fellebbezni, amely jogorvoslati lehetőséget biztosít számukra az esetleges jogsértések ellen.
A lefoglalások során a hatóságok szigorúan követik a jogszabályok előírásait, hogy a folyamat átlátható és jogszerű legyen. A jogorvoslati lehetőségek biztosítása tovább növeli a folyamat igazságosságát, lehetővé téve a polgárok számára, hogy jogi úton támadjanak meg egy esetleges jogellenes lépést. A jogi keretek betartása, valamint a megfelelő eljárások alkalmazása hozzájárul a feketepiac elleni hatékony fellépéshez és a jogszerű üzleti környezet biztosításához Magyarországon.
A lefoglalások hatásai a fekete piacra
A lefoglalások hatásai a fekete piacra szoros összefüggésben állnak a magyarországi dohánytermék-kereskedelemmel. Az illegális dohánytermékek jelenléte erőteljesen befolyásolja a piaci dinamikát, és a hatósági intézkedések, beleértve a lefoglalásokat, jelentős hatással vannak ezekre a folyamatokra. Az illegális kereskedelem folyamata a termékek elérhetőségét és árát is érinti, amelyek elengedhetetlenül fontosak a fogyasztói magatartás szempontjából.
Amikor a hatóságok lefoglalják az illegális dohánytermékeket, az azonnal befolyásolja a feketepiaci árakat. A csökkent termékkínálat általában árnövekedéshez vezet, mivel a fogyasztók továbbra is keresik a termékeket, de az elérhető mennyiség csökken. Ez a helyzet olyan helyzetet teremt, amelyben a feketepiacon forgalmazott termékek iránti kereslet megnő, így a kereskedők új árazási stratégiákat kénytelenek alkalmazni a profit maximalizálása érdekében.
A lefoglalások e mellett a termékek elérhetőségét is csökkentik, amely kényszerhelyzetbe hozza a fogyasztókat. Sokan kényszerülnek arra, hogy alternatív forrásokat keressenek, ami tovább erősíti a feketepiacot. A tendencia magába foglalja a dohánytermékek illegális kereskedelmére irányuló kereslet folyamatos növekedését. Ezzel párhuzamosan a hatósági intézkedések nemcsak a feketepiac működését érintik, hanem új kihívásokat is teremtenek a törvényes kereskedelmi ágazat számára, hiszen a növekvő kereslet újabb illegális szereplőket vonzhat a piacra.
