Szerző: HírStart24
Donald Trump amerikai elnök figyelmeztette Oroszországot: ha nem történik előrelépés a béketárgyalásokban, súlyos kereskedelmi tarifák és másodlagos szankciók következnek.
Változás az amerikai külpolitikában
Az USA az elmúlt hónapokban visszafogottan támogatta Ukrajnát, azonban Trump bejelentése fordulatot jelez. NATO-partnerekkel együttműködve új fegyvercsomagot küldenének Ukrajnának, miközben gazdasági nyomást helyeznének Oroszországra.
Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte a támogatást, és hangsúlyozta: a cél a gyilkosságok leállítása és egy igazságos, tartós béke elérése.
🛃 Milyen tarifákat tervez az Egyesült Államok?
Trump bejelentése szerint az orosz exporttermékekre akár 100%-os vámot is kivethetnek, és ezt másodlagos szankciókkal egészítenék ki. Ez azt jelenti, hogy minden olyan országot is büntetnének, amely továbbra is üzletel Moszkvával – főként az energiaszektorban.
🌍 Mi az a másodlagos szankció?
A másodlagos szankciók célja nem csak az orosz gazdaság szorítása, hanem harmadik országok elrettentése is, akik orosz árukat vásárolnak – különösen olajat, gázt, szenet.
Ez érintheti Kínát, Indiát, Brazíliát, Törökországot és Egyiptomot is, ahol jelentős az orosz energiahordozók jelenléte.
Miért fontos ez Oroszországnak?
Röviden: mert még mindig az energiahordozókból élnek. A fosszilis tüzelőanyagok teszik ki Oroszország exportbevételeinek 55%-át, és a GDP 16%-át. Még ha ez csökkent is a háború előtti szinthez képest, a gazdaság továbbra is erősen függ az olaj- és gázeladásoktól.
Mennyire hatna ez Moszkvára?
Elemzők szerint egy ilyen kereskedelmi nyomás akár 75 milliárd dolláros kiesést is okozhat az orosz exportban. Ez fiskális válságot idézhet elő: nőhet az államadósság, gyengülhet a rubel, és kényszerű megszorítások jöhetnek.
🧭 Mi várható a következő hetekben?
Az 50 napos határidő célja, hogy nyomást gyakoroljon Putyinra. Kérdés, hogy Moszkva elfogadja-e Trump feltétel nélküli tűzszünetre tett javaslatát, amit Kijev már jelezte, hogy támogatna.
Mi a Trump tarifája Oroszországra?
Mivel Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, a nyugati országok – beleértve az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és az Európai Unió nemzeteit – 21 692 szankciót vezettek be Oroszországra, a legtöbbet az egyének ellen.
A moszkvai kulcsfontosságú szankciók között szerepel az import Tilosok az orosz olajraa Ársapka az orosz üzemanyagraés az orosz központi banki eszközök fagyasztása az európai pénzügyi intézményekben.
Az úgynevezett másodlagos szankciók bevezetésének fenyegetése azonban egy figyelemre méltó változást jelez.
Eddig a hét (G7) tagállamból álló csoport visszatartotta a lépéseket, amelyek korlátoznák Oroszországot, hogy másutt eladja a fosszilis tüzelőanyagokat, olyan kulcsfontosságú vásárlóknak, mint Kína és India.
Mindkét amerikai politikai párt törvényhozói egy törvényjavaslatot – a 2025 -es Oroszország szankcionáló törvényét – törekednek, amelyek más országokat céloznak meg, amelyek orosz olajat és gázt vásárolnak.
A törvényjavaslat felhatalmazást adna Trumpnak arra, hogy 500 százalékos tarifát kivetjen bármely országra, amely Oroszországot segíti. Az amerikai szenátorok állítólag arra várnak, hogy Trump rendben legyen, hogy a törvényjavaslatot előmozdítsa.
Trump a nemzetközi sürgősségi gazdasági hatalomról szóló törvény révén másodlagos tarifákat is kivethet, amely lehetővé teszi az elnöknek, hogy korlátozza a kereskedelmet nemzeti vészhelyzet esetén.
Másutt az EU -országok közel állnak az Oroszország elleni új szankciók csomagjáról – mondta a BLOC külpolitikai fõnöke, Kaja Kallas kedden.
„Reméljük, hogy politikai megállapodást fogunk kötni a 18. szankciócsomagról” – mondta Kallas a brüsszeli 27 EU -ország külügyminisztereivel folytatott találkozó előtt.
Mennyire függ Oroszország gazdaságát a fosszilis tüzelőanyagoktól?
A fosszilis tüzelőanyagok értékesítése továbbra is jelentős bevételt generál a Kreml számára. Például a tengeri olajbevételek 2024-ben szerényen estek vissza, de a háború előtti szinten maradtak.
Ennek oka Oroszország „árnyékflotta” – Az átlátszatlan tulajdonosi struktúrákkal rendelkező hajók, és nincs nyugati kapcsolatok a pénzügyek vagy a biztosítás szempontjából, lehetővé téve számukra a nyugati szankciók megkerülését.
Tehát, bár a G7 szankciók csökkentették Moszkva haszonkulcsát és megnövekedett exportköltségeket, nem csökkentették az importáló nemzetek mennyiségét.
2022 és 2025 között Kína az Oroszország teljes nyersolaj -exportjának majdnem felét (napi 5 millió hordót) vásárolta meg, Indiában közel 40 % -ot követve.
Mindkét ország nagy mennyiségű orosz szén is importál. Más importáló nemzetek közé tartozik Brazília, Turkiye és Egyiptom.
Időközben az EU továbbra is nagy mennyiségű orosz földgázt fogyaszt, bár Brüsszel kijelentette, hogy 2027 -ig meg akarja szüntetni az összes szerződést.
Ami az Egyesült Államokat illeti, az orosz árukra vonatkozó magasabb tarifáknak kevés hatása lenne – az Egyesült Államokba történő kivitel 2024 -ben csak 3 milliárd dollárt tett ki, vagyis Oroszország teljes exportjának 0,7 % -át.
Míg a fosszilis tüzelőanyagok most kevésbé járulnak hozzá Oroszország bruttó hazai termékéhez (GDP), mint az invázió előtti, Moszkva függősége az energiatermékektől továbbra is magas.
A becslések eltérőek, de a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is az orosz exportbevételek 55 % -át és a GDP 16 % -át teszik ki (durván 280 milliárd dollár).
Ez összehasonlítható a 60, illetve 18 százalékkal, mielőtt Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát – egy kis csepp.
Mennyire bánthatja Trump szankcióit Moszkvát?
Az orosz energiaáramlás hirtelen csökkenése a másodlagos szankciókból szinte minden bizonnyal magasabb globális árakat eredményezne, különösen a földgáz esetében.
„A hatás valószínűleg nagyobb lenne a földgázárakra, mint az olajra” – mondta Kieran Tompkins, a Capital Economics vezető éghajlati és árucikkek közgazdásza.
Rámutatott, hogy „úgy tűnik, hogy az olajpiac elegendő tartalékkal rendelkezik, hogy többé -kevésbé ellensúlyozza az orosz export elvesztését”, a kiaknázatlan OPEC -készletek miatt.
Ugyanakkor rámutatott, hogy „Oroszország nyersolaj- és kőolaj -exportjának (a Trump fenyegetésének hátterében) kiütése kb. 75 milliárd dollárral csökkentheti az exportbevételeket.”
Tompkins szerint ez viszont „fiskális válságot” okozhat Oroszországban, ami „az adósságkibocsátás felgyorsulásához, a kötvények tüskéjéhez és a széles körű fiskális szigorítás nyomásához vezethet”.
A jövőre nézve Trump 50 napos javaslata egy kis időt ad Moszkvának az ellenpropozárok kidolgozására és a szankciók végrehajtásának késleltetésére.
De Trump azt reméli, hogy a szankciók fenyegetése befolyásolja Putyint, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek.
Források: