Czesław Siekierski mezőgazdasági miniszter vasárnap ellátogatott a Świętokrzyskie vajdaságban található Sandomierz régió heves jégeső sújtotta területeire. Újságírókkal folytatott beszélgetésében bejelentette, hogy a minisztérium támogatást kér a Pénzügyminisztériumtól.

A minisztérium költségvetéséből nem tudunk ekkora összeget fedezni. Már jelentős összegeket költöttünk többek között a madárinfluenza hatásainak leküzdésére – 11 millió baromfit kellett megszabadulnunk tőle – jegyezte meg a miniszter. Mint bejelentette, a sújtott gazdák megsegítésének kérdését a Minisztertanács következő ülésén és a Szejmben is felvetik.

Szomorú látogatás, mert amikor látjuk a pusztítás mértékét és a gazdák szemében látható szinte kétségbeesést, nehéz közömbösnek maradni. Sokuknak tavaly lényegesen kisebb volt a termése – most a helyzet megismétlődik – mutatott rá.

Hozzátette, hogy meghívta Varsóba a Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és Modernizációs Ügynökség, a helyi önkormányzatok és maguk a gazdák képviselőit, hogy közösen – minden érintett szolgálat részvételével – megvitassák a veszteségbecslési bizottságok munkájának megközelítésében lehetséges változtatásokat.

– Különböző típusú károkkal foglalkozunk, amelyeket a jelenlegi nyomtatványok és protokollok nem mindig fednek le. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gazdálkodókat a lehető leggyorsabban támogassuk – tette hozzá a miniszter.

Ebben a szakaszban nehéz megbecsülni a veszteségek teljes mértékét, mivel – ahogy a miniszter jelezte – a bizottságok csak most kezdik meg a leltározásukat. A minisztérium különféle támogatási formákat jelent be: pénzügyi segítséget, adókedvezményeket, valamint a termelés jövő évi helyreállításához szükséges eszközöket.

– Nehéz ma a kár teljes mértékéről beszélni, mert még nem ismerjük annak értékét. De tudjuk, hogy a jégesők nemcsak a Sandomierz régiót, hanem a Lublin régiót, Alsó-Sziléziát és a Lubusz-vidéket is sújtották – tette hozzá a miniszter.

A történelem legnagyobb jégesőveszteségei

Michał Skotnicki, Świętokrzyskie tartomány kormányzóhelyettese arról tájékoztatott, hogy a régió 19 községéből, köztük az egész Sandomierzi járásból jelentettek károkat az elmúlt napok heves viharai miatt.

– Jégeső, özönvízszerű esőzés, szélviharok és viharok pusztították el a gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök és repce termését. Ezek a veszteségek gyakran elérik a 100 százalékot – mondta Skotnicki a PAP-nak.

Mint hangsúlyozta, a károk részletes felmérésével foglalkozó bizottságok megkezdik munkájukat. Segítségnyújtásra akkor lesz lehetőség, ha a gazdaságban keletkezett kár meghaladja a növénytermesztés értékének 30 százalékát. A károsultak jelenleg is számíthatnak pénzügyi támogatásra – lakóépületekben keletkezett károk esetén akár 8000 zlotyig, nagyobb károk esetén pedig akár 200 000 zlotyig házak és 100 000 zlotyig gazdasági épületek esetén.

A pusztítás mértéke óriási – erősítették meg maguk a gyümölcstermesztők is a PAP-nak adott interjúban. Michał Strugała, egy 25 hektáros winiary-i (Dwikozy község) gazdaság tulajdonosa úgy értékelte, hogy „a történelem legnagyobb jégesőveszteségét” szenvedte el. – A jégeső csütörtökről péntekre virradó éjszaka két hullámban érkezett – először 3-4 cm átmérőjű golyók, majd kisebb, de nagyon intenzív esőzések. A veszteségek elérik a 80-100 százalékot. A gazdaságom főként fogyasztásra szánt alma termesztésével foglalkozik. Az indiai, egyiptomi és jordániai piacot látjuk el. Jelenleg az áru nem alkalmas szállításra, csak ipari célra – tette hozzá.

Sadownik hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy van biztosítása, a jövőben problémái adódhatnak annak meghosszabbításával.

Az idei veszteségek után veszteséges ügyfélként fognak kezelni, és három évig nem tudom biztosítani a gyümölcsöst. Ez patológia – értékelte.

A jégeső katasztrofális hatása a mezőgazdaságra

A jégeső és a vele járó viharok jelentős hatással vannak a mezőgazdasági termelésre, különösen a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. A jégeső által okozott károk nem csupán a termények minőségét, hanem mennyiségét is érintik, gyakran a gazdák éves hozamának drasztikus csökkenésével járnak. Számos esetben a gazdák jelentős veszteségeket szenvednek el, amelyek elérhetik a termés 100%-át is, ami a gazdaságok fenntarthatóságát komolyan veszélyezteti.

Az érintett régiókban a jégeső hatásai változóak, egyes területeken a termőföldek megrongálódásával és a gyümölcsfák eltörésével szembesülnek a gazdák, míg más területeken a zöldség- és szántóföldi növények pusztulnak el. A szántóföldi művelés, a betakarítási munkálatok és a vetőmagok újravásárlása mind költséges, gyakran elérhetetlen terheket jelentenek a mezőgazdasági termelők számára. Az eddigi tapasztalatok alapján a jégesők hatásai a különböző éghajlati és talajviszonyoknak megfelelően eltérnek, de a következmények mindenesetre drámaiak.

A kormányzati jelentések szerint a jégverés komoly zavarokat okoz a mezőgazdasági ellátási láncban, ami tovább fokozza a gazdák nehéz helyzetét. Az érintett területeken végzett kárfelmérési programok potenciálisan hasznos információkat szolgáltatnak a további támogatási intézkedésekhez, illetve a jégeső kezelésének hatékonyabb módszereihez. A jégeső hatása nemcsak a gazdálkodásra, hanem az agráriparra is kihat, és szükségessé teszi a különböző ágazati stratégiák kidolgozását a jövőbeni helyzetek kezelésére.

Állami támogatás és kormányzati reakció

A jégeső által sújtott gazdák megsegítése érdekében a kormányzat különböző támogatási formákat biztosít, amelyek célja a mezőgazdasági károk enyhítése és a helyreállítási folyamatok gyorsítása. Az állami támogatás elsődlegesen pénzügyi támogatások, adókedvezmények és szükséges eszközök biztosítása formájában valósul meg. Az érintett gazdák számára ez a segítség létfontosságú, hiszen a jégeső miatt jelentős veszteségeket szenvedhetnek el, amelyek a megélhetésüket is veszélyeztetik.

A pénzügyi támogatások közé tartoznak a közvetlen támogatások, amelyek kifejezetten azonnali költségek fedezésére használhatóak, mint például a mezőgazdasági gépek javítása vagy cseréje. Emellett a kormányzati intézkedések részét képezik az adókedvezmények is, amelyek célja a gazdák terheinek csökkentése. Az adócsökkentések révén a gazdák pénzügyi terhei mérséklődnek, így gyorsabban tudnak reagálni a károkra. Az eszközök biztosítása is kulcsszerepet játszik, hiszen a gazdáknak megfelelő munkagépekre és anyagokra van szükségük a helyreállítási folyamat során.

A minisztérium tervei között szerepel, hogy a jövőben a támogatási rendszert még inkább optimalizálják, figyelembe véve a gazdák visszajelzéseit és az aktuális helyzetet. A minisztertanács következő ülésén várhatóan további lépéseket terveznek a gazdák megsegítésére, amelyek figyelembe veszik a jégeső által okozott károk súlyosságát. Az állami támogatás hatékonysága érdekében a kormányzat szoros együttműködést kíván kialakítani a helyi hatóságokkal és a mezőgazdasági szervezetekkel, hogy a legnagyobb szükségben lévő gazdákhoz gyorsan eljuthasson a szükséges segítség.

A veszteségbecslési bizottságok munkája

A jégeső által sújtott gazdák megsegítése érdekében elengedhetetlen a veszteségbecslési bizottságok hatékony működése. Ezek a testületek a kárfelmérés első vonalán állnak, és feladatuk, hogy objektív módon értékeljék a gyümölcs- és zöldségtermelésben keletkezett károkat. A bizottság munkája általában a jégeső után közvetlenül kezdődik, amikor a bizottsági tagok helyszíni vizsgálatra indulnak. Itt a legfontosabb feladat, hogy a termelők által bejelentett károk alapján egy részletes nyilvántartást készítsenek.

A kárfelmérés során a bizottságok különféle módszereket alkalmaznak. Például, közvetlenül a helyszínen végzett vizsgálatok során felmérik a sérült növények állapotát, és figyelembe veszik a károk mértékét és természetét. Ezenkívül, a légifelvételek és a földi feltérképezés technológiáinak alkalmazásával képesek átfogóbb képet kapni a kártérítés szükségességéről. A bizottság munkája nemcsak a károk felmérésére korlátozódik, hanem a rehabilitációs folyamat során is figyelembe kell vennie a gazdák szükségleteit és javaslatokat kell tennie a legjobb helyreállítási módszerekre.

Mindazonáltal, a jelenlegi nyomtatványok és protokollok számos hiányossággal küzdenek, amelyek megnehezítik a bizottságok munkáját. A hatékony kommunikáció és az egyértelmű irányelvek hiánya gyakran késlelteti a kárbecslési folyamatokat, ami végső soron a gazdák számára hátrányos következményekkel járhat. A bizottságoknak tehát nem csupán a károk felmérésére, hanem a protokollok javítására és frissítésére is fókuszálniuk kell, hogy a lehető legjobban támogathassák a jégesőt elszenvedett gazdákat.

Gazdák visszajelzése

A jégeső katasztrófája nem csupán a termés mennyiségét érintette, hanem mély hatással volt a gazdák lelkiállapotára és jövőbeni terveikre is. Számos gazda osztotta meg tapasztalatait, amelyek világosan tükrözik a helyzet súlyosságát. A jégeső által okozott károk nyomán sokan elvesztették a megélhetésük alapját, ez pedig aggodalmakat keltett a jövőt illetően. A gazdák egy része arról számolt be, hogy a kártérítési folyamatok lassúsága és a biztosítási nehézségek további stresszt jelentenek számukra.

Az biztosítási problémák hangsúlyozása elengedhetetlen, mivel sok gazda úgy érzi, hogy a biztosítók nem kezelik megfelelően a jégeső okozta károk kárigényeit. Vannak, akik már évek óta biztosítják terményeiket, ám a kifizetések rendszerint elmaradnak, vagy nem fedik a tényleges veszteségeket. Ennek következtében sok gazda bizonytalanul tekint a jövőbe, és kétségei vannak a jövőbeli termelési terveikkel kapcsolatban.

A jövőbeni kilátások szempontjából a gazdák különböző megoldásokkal próbálnak reagálni a kialakult helyzetre. Néhányan új technológiák alkalmazását fontolgatják, mint például a jégesővédő hálók bevezetését, amelyek segíthetnek csökkenteni a jövőbeni kockázatokat. Emellett többen pedagógiai programokon is részt vesznek, hogy jobban megértsék a mezőgazdasági kockázatkezelést és a termelési stratégiákat, biztosítva ezzel a jövőbeli fenntarthatóságukat.

A gazdák tehát képesek kihívásokkal szemben helytállni, és bár a jégeső katasztrófája mély sebeket ejtett, mindannyian remélik, hogy megfelelő támogatást kapnak a továbblépéshez. A közösség összefogása és a gazdák kezdeményezései kulcsfontosságúak a helyzet kezelésében és a jövőbeni termelés megerősítésében.

Forrás: Farmer.pl