Figyelmeztetnek a háziorvosok: ma életbe lépett az új beutalási rendszer Magyarországon

  1. október 1-jétől új fejezet kezdődött a magyar egészségügyben. Az elmúlt években sok kisebb-nagyobb változáson esett át az ellátórendszer, de a mostani módosítás az egyik legjelentősebb. A beutalási szabályok teljesen átalakulnak, és ez minden beteget érint – különösen azokat, akik rendszeresen járnak szakorvoshoz kontrollvizsgálatokra.

Korábban megszokott gyakorlat volt, hogy ha valaki három hónapon belül visszatért ugyanahhoz a szakorvoshoz, akkor nem kellett új beutalót kérnie a háziorvostól. Ez nagy könnyebbséget jelentett, hiszen gyorsabbá tette a betegutakat, csökkentette az adminisztrációt, és az ellátás folyamatosságát is biztosította.

Mostantól azonban ez a lehetőség megszűnik. Minden egyes szakorvosi vizsgálathoz – beleértve a kontrollvizsgálatokat is – friss beutaló szükséges. Ezt a beutalót a járóbeteg-szakellátás orvosa állíthatja ki, de csak akkor, ha az ismételt ellátás orvos-szakmailag indokolt. Ez azt jelenti, hogy a szakorvosnak dokumentálnia kell, miért van szükség az újabb vizsgálatra, és minden adatot rögzíteni kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT).

A változás következménye, hogy a betegeknek sokkal tudatosabban kell tervezniük az időpontjaikat. Nem szabad arra számítaniuk, hogy automatikusan visszamehetnek a szakorvoshoz, még akkor sem, ha az előző találkozón szóba került a kontroll. Ez különösen a krónikus betegek számára okozhat nehézséget, hiszen az ő esetükben rendszeres vizsgálatokra van szükség.

Fontos újdonság az e-beutaló kötelezővé tétele. Október 1-jétől a digitális beutalók használata alapfeltétel, és az egészségügyi intézmények finanszírozása is ehhez kötődik. Ha egy szolgáltató nem elektronikus beutaló alapján nyújt ellátást, vagy nem rögzíti az adatokat pontosan az EESZT-ben, akkor akár a támogatásuk 10 százalékát is elveszíthetik. Ez a szabály a háziorvosokra is vonatkozik: ha az általuk kiállított beutalók kevesebb mint 80 százaléka e-beutaló, akkor csökkentett szorzóval számolják a finanszírozásukat.

Az intézkedés célja – a hivatalos indoklás szerint – az ellátás digitalizációjának felgyorsítása, az átláthatóság növelése és a fölösleges vizsgálatok visszaszorítása. Ugyanakkor a gyakorlatban ez komoly kihívásokat jelenthet, különösen az idősebb páciensek számára, akik nem feltétlenül tudják követni az elektronikus ügyintézés szabályait.

A háziorvosok arra figyelmeztetnek, hogy a betegeknek nem elég csupán megjelenniük a vizsgálaton: előre kell gondolkodniuk, időben kell egyeztetniük, és pontosan tudniuk kell, mikor jár le a három hónapos határidő. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy nem kapnak új időpontot, vagy megszakad az ellátásuk – ami egy krónikus beteg esetében komoly következményekkel járhat.

Az orvosok számára is nagyobb adminisztrációs teherrel jár az új rendszer. Az e-beutalók kiállítása, az EESZT-ben történő rögzítés, valamint az ismételt vizsgálatok orvosszakmai indokolásának dokumentálása mind időigényes feladat. Sok háziorvos és szakorvos attól tart, hogy ez lassíthatja a napi munkát, és növeli a várólistákat is.

A változtatás tehát nem pusztán technikai jellegű, hanem mélyrehatóan átalakítja az egészségügyi ellátás működését. A betegeknek nagyobb tudatosságra lesz szükségük, az orvosoknak pedig több adminisztratív kötelezettséggel kell szembenézniük.

Összességében az októberi reform valódi fordulatot jelent a magyar egészségügyben. Az, hogy a rendszer mennyire fog hatékonyan működni, azon múlik, mennyire sikerül a betegeknek, a háziorvosoknak és a szakorvosoknak alkalmazkodniuk az új szabályokhoz. Egy dolog biztos: a jövőben senki sem mehet vissza „megszokásból” a szakorvoshoz, minden vizsgálathoz új beutaló kell.

HírStart 24 Szerkesztőség

Független online hírportál friss hazai és nemzetközi hírekkel, naprakészen.
Célunk: röviden, tömören, kattintás nélkül is érthető legyen, mi történik a világban.