
Radikális változások lépnek életbe a háziorvosokkal kapcsolatban.
Jelentős átalakulás várható a krónikus betegeknél. Emiatt változik a háziorvosi ellátás is, és a szakemberek feladatköre tovább bővül, olvasható az Infostart cikkében.
Jelentősen bővül a háziorvosok hatásköre
Átalakítások előtt áll a háziorvosi rendszer Magyarországon, derült ki Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár InfoRádiónak adott nyilatkozatából. A kormány célja, hogy a háziorvosok szerepe megerősödjön, és a krónikus betegek ellátásában nagyobb önállósággal járhassanak el,írja a 168.hu
A változások középpontjában a Krónikus Betegségmenedzsment Program (KBMP) áll, amelyet a hétfői Magyar Közlöny szerint 2026 nyaráig kell megvalósítani. A program célja, hogy a háziorvosok – megfelelő szakvizsga birtokában – ne csak diagnosztizálják, hanem gondozzák is a krónikus betegségekben szenvedő pácienseket, ezáltal tehermentesítve a szakrendelőket és kórházakat.
Négy népbetegség kerül fókuszba:
tüdőbetegségek
szív- és érrendszeri megbetegedések
magas vérnyomás
2-es típusú cukorbetegség
Az államtitkár szerint a háziorvosok „új szerepbe kerülnek” az ellátórendszeren belül. A praxisfinanszírozás 2021 és 2023 között négyszeresére nőtt, így megteremtődtek a feltételek a többletfeladatok ellátásához. A háziorvosok praxisközösségekbe szerveződhetnek, ahol megoszthatják egymás között a feladatokat, például szűrések és prevenciós rendelések formájában.
Takács Péter szerint a háziorvosi szakvizsga „nagyon értékes”, mivel holisztikus szemléletet követel, és az orvosnak az egész embert kell gyógyítania. Ezért is tartja fontosnak, hogy megfelelő eszközöket, kompetenciákat biztosítsanak a számukra a diagnózis, a terápia és a receptfelírás területén. A tervek között szerepel, hogy visszaadják vagy bővítik a háziorvosok egyes korábban korlátozott jogosultságait, például bizonyos gyógyszerek felírását is.
Az államtitkár beszámolt róla, hogy az erről szóló előterjesztést a héten továbbította közigazgatási egyeztetésre, és hamarosan megindulhat a társadalmi egyeztetés is.
Hamarosan elkezdődik a program megvalósítása
Takács Péter kritikával illette az Európai Bizottságot, amely szerinte politikai okokból blokkolja az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) forrásait, ezáltal akadályozva a magyar alapellátás fejlesztését. Eredetileg 90 milliárd forintnyi uniós támogatás felhasználását tervezték, de a kormány 27,3 milliárd forint nemzeti forrásból kezdi el a program megvalósítását.
A program szakmai vezetője Békássy Szabolcs, országos kollegiális vezető háziorvos. Egy munkacsoport foglalkozik a részletekkel, így például a betegút-menedzsmenttel, diagnosztikával és terápiás protokollokkal. A cél, hogy ha ezek beválnak, akkor a gyakorlatban is alkalmazzák őket a háziorvosok.
Takács Péter kiemelte, a cél az, hogy a lakóhelyhez legközelebbi, magas színvonalú ellátás váljon elérhetővé, különösen azoknak, akik krónikus, nem fertőző betegségekkel élnek. Ha a program megvalósul, több millió ember kaphat közvetlen segítséget anélkül, hogy szakrendelőt vagy kórházat kellene felkeresnie.
A háziorvosi rendszer megújulása napjaink egészségügyének egyik központi kérdése, amely a betegek ellátásának minőségét és hatékonyságát kívánja fokozni. A háziorvosok hatáskörének bővítése és az új feladatok bevezetése a kormányzati reformok részeként jelenik meg, amelyek célja az egészségügyi ellátás átalakítása és a fenntarthatóság elősegítése. Ezek a változások nemcsak a betegellátás javítását, hanem a háziorvosi ellátás szerepének erősítését is elősegítik a komplex egészségügyi rendszerben.
A háziorvosok kulcsszereplői az elsődleges egészségügyi ellátásnak, hiszen ők képesek biztosítani a betegek számára a szükséges orvosi szolgáltatásokat, diagnózisokat, valamint hosszú távú egészségügyi felügyeletet. Az elmúlt években a háziorvosok szerepe fokozatosan változott, ahogyan a társadalmi igények és a tudományos ismeretek fejlődtek. A kormány célja, hogy ezen a területen új lehetőségeket és feladatokat határozzon meg, így támogatva a háziorvosi praxisok kiválóságát és a betegkezelési folyamatok javítását.
Az új feladatkörök közé tartozhat a prevenciós intézkedések szélesítése, a betegoktatás szerepének növelése, valamint a betegek egészségügyi állapotának folyamatos monitorozása. Ezek a lépések mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a háziorvosok hatékonyabban tudják ellátni feladataikat, és a betegek is aktívabb szerepet vállaljanak saját egészségük megőrzésében. A jövő egészségügyében tehát a háziorvosoknak nem csupán a diagnózisokra és kezelésekre kell összpontosítaniuk, hanem a megelőzési stratégiák és az egészségtudatos életmód támogatására is, ami tükrözi a változó egészségügyi igényeket és prioritásokat.
A háziorvosok új szerepei a betegellátásban
A háziorvosi szerepkör az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül, különösen a krónikus betegek kezelésének terén. A hagyományos háziorvosi feladatok mellett, mint a betegdiagnosztika és az alapvető ellátás, a háziorvosok egyre nagyobb szerepet vállalnak a krónikus betegségek menedzselésében. Ez a tendencia a jövő egészségügyi rendszerének középpontjában áll, ahol a komplex betegellátásról való gondolkodás válik uralkodóvá.
A háziorvosok új szerepei magukban foglalják a krónikus állapotú páciensek folyamatos nyomon követését, a betegségprevalencia és a kezelési lehetőségek szélesebb spektrumának megértését. A háziorvosok egyre inkább a betegközpontú megközelítések irányába mozdulnak el, bővítve ezzel a külső specialistákkal való együttműködést. Ezen együttműködés célja, hogy a betegek számára a legmegfelelőbb és leghatékonyabb kezelési lehetőségeket biztosítsák.
A háziorvosok megerősített szerepe a krónikus betegségek ellátásában különösen fontos, mivel ezek a betegségek gyakran összetett kezelési terveket igényelnek. Ennek érdekében a háziorvosoknak lehetőségük nyílik a szakorvosi konzultációk során megszerzett információk integrálására, valamint a helyi közösség egészségügyi igényeinek jobb megértésére. Ezek a változások tovább erősítik a háziorvosok önállóságát és hatáskörét az ellátás során, amely által a páciensek számára közvetlenebb és személyre szabottabb egészségügyi szolgáltatások válhatnak elérhetővé.
A krónikus betegségmenedzsment program célja és megvalósítása
A krónikus betegségmenedzsment program (KBMP) bevezetésének célja, hogy támogassa a krónikus betegségek hatékony kezelését és a betegek életminőségének javítását. A program középpontjában a háziorvosok szerepének megerősítése áll, lehetőséget adva számukra, hogy aktívan részt vegyenek a krónikus megbetegedések kezelésében. E program keretében a háziorvosok célzott stratégiákat és eszközöket kapnak, amelyek révén jobban tudják nyomon követni a betegeik állapotát, és megfelelő időben beavatkozni.
A KBMP megvalósításának tervezett határideje 2024 vége, ami lehetőséget ad a háziorvosoknak, hogy folyamatosan fejlesszék tudásukat a krónikus betegségekkel kapcsolatos legújabb irányelvek és kezelési módszerek terén. A program által érintett betegségek közé tartozik a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a légzőszervi megbetegedések és a szív- és érrendszeri kórképek. Az érintett kórképek széles spektrumot ölelnek fel, lehetővé téve a háziorvosok számára, hogy több szempontból részt vegyenek a betegeik ellátásában.
Ezen feladatok megvalósításához a háziorvosok a jövőben átfogó intézkedéseket alkalmaznak, beleértve a betegek regelmäß monitorálását, tanácsadást, valamint a prevenciós programok aktív részvételét. A háziorvosok szerepe jelentősen bővül, hiszen nem csupán a betegség kezelése, hanem a betegeik életminőségének javítása is a feladataik közé tartozik. A KBMP hozzájárul a fenntartható és hatékony egészségügyi rendszer kialakításához, amelyben a háziorvosok központi fontosságú szereplők lesznek.
Innovatív gyakorlatok a háziorvosi ellátásban
A háziorvosi ellátás fejlődése érdekében számos innovatív gyakorlatot vezettek be, amely alátámasztja a háziorvosok szerepének bővülését a jövő egészségügyi rendszerében. Az egyik kulcsfontosságú elem a praxisfinanszírozás új megközelítése, amely lehetővé teszi a háziorvosok számára, hogy szélesebb spektrumú szolgáltatásokat nyújtsanak. Ez a gyakorlat elősegíti a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodást, így a praxisoknak elegendő forrással állhatnak a páciensek rendelkezésére.
Továbbá, a praxisközösségek kialakítása is hangsúlyos szerepet kapott. Ezek a közösségek lehetőséget adnak az orvosok együttműködésére, tapasztalataik megosztására, valamint a gyakorlatok összehangolására. A közös erőfeszítések révén a háziorvosok jobban reagálhatnak a helyi igényekre, ezáltal növelve a szolgáltatások minőségét és elérhetőségét.
Az orvosi teammunka új dimenziókat nyit meg a háziorvosok számára. A különböző szakterületek szakembereivel való együttműködés lehetővé teszi a komplex esetek kezelését, ahol a háziorvos nem csupán diagnosztizál, hanem multidiszciplináris megközelítéssel, csapatban dolgozik. A szűrések és prevenciós programok kiemelten fontos szerepet játszanak az új rendszerben, hiszen a korai észlelés és a megelőzés révén csökkenthető a súlyosabb egészségügyi problémák előfordulása. E megközelítések összessége hozzájárul a háziorvosi ellátás korszerűsítéséhez, javítva ezzel a betegellátás színvonalát és a páciensek egészségét.
(Kiemelt kép: Pixabay)