A kormány az alapellátás megerősítése érdekében jelentősen bővíti a háziorvosok és a gyógyszerészek kompetenciáit. Az új szabályozás célja, hogy gyorsabbá, hatékonyabbá és betegközpontúbbá váljon a rendszer, valamint csökkenjen a kórházakra nehezedő nyomás.
Takács Péter egészségügyi államtitkár keddi háttérbeszélgetésén ismertette a tervezett módosításokat, amelyek szerint a háziorvosok a jövőben nagyobb önállóságot kapnak több területen is. A változások nyomán bizonyos vizsgálatok, gyógyszerrendelések és betegellátási feladatok átkerülhetnek az alapellátás szintjére, így a betegeknek nem kell szakorvosi beutalókért sorban állniuk, vagy több rendelő között ingázniuk.
Az egészségügyi államtitkár hangsúlyozta: a cél, hogy a háziorvosi rendszer visszanyerje méltó presztízsét, és az orvosok ne csak adminisztratív feladatokat lássanak el, hanem érdemi gyógyító tevékenységet is végezhessenek.
Új feladatkörök a háziorvosoknak
A most társadalmi egyeztetésen lévő törvényjavaslat szerint a háziorvosok saját hatáskörben rendelhetnek el bizonyos laborvizsgálatokat, valamint felírhatnak olyan gyógyszereket, amelyekhez eddig szakorvosi javaslatra volt szükség.
A bővítés különösen a krónikus betegek, elsősorban a cukorbetegek számára hozhat jelentős könnyebbséget. Az új kompetencialista alapján a háziorvos:
elrendelheti a prosztata specifikus antigén (PSA), illetve az LDL-koleszterin szintjének mérését,
meghosszabbíthatja a szakorvosi javaslatok érvényességét a terápiaváltásig,
felírhatja a 2-es típusú diabétesz korszerű kezelésére szolgáló DPP-4 és SGLT-2 gátlókat,
rendelhet inkontinencia-termékeket és emelt támogatású véralvadásgátló terápiát különböző beavatkozások előtt,
valamint elrendelheti a prosztataszűrést 45 éves kortól (75 éves kor felett továbbra is szakorvosi javaslat szükséges).
A változások azt is jelentik, hogy például a PSA-szint vagy csontsűrűség-vizsgálat miatt nem kell urológushoz vagy más szakorvoshoz fordulni, hiszen azokat a háziorvos is elrendelheti.
A reform célja az ellátás egyszerűsítése
Takács Péter szerint az átalakítás legfontosabb célja, hogy a betegek gyorsabban és kevesebb adminisztrációval jussanak ellátáshoz. Az új rendszerben a háziorvosok nagyobb döntési jogkörrel rendelkeznek majd, és helyben intézhetik a legtöbb vizsgálatot.
„A háziorvosok értékes tudással és holisztikus szemlélettel rendelkeznek. Célunk, hogy ezt a tudást a betegek javára minél jobban hasznosíthassák” – fogalmazott az államtitkár.
A kormány szerint a kompetenciabővítés nemcsak az orvosok munkáját teszi hatékonyabbá, hanem az egész ellátórendszert is tehermentesíti, hiszen sok olyan feladat kerül át az alapellátásba, amelyeket eddig a kórházakban végeztek.
A gyógyszerészek is több feladatot kapnak
A változások nemcsak a háziorvosokat érintik. Október 1-jétől a gyógyszerészek is felírhatnak bizonyos krónikus betegségekre szedett gyógyszereket, ha azok korábban már beváltak a beteg számára. Ez a lehetőség a hosszú távú terápia fenntartását könnyíti meg, különösen az idősek és a krónikus páciensek esetében.
Vita az államtitkári kijelentés körül
A bejelentés után Takács Péter kitért a háziorvosi szakmát érintő korábbi, vitatott kijelentésére is. A sajtóban korábban nagy felzúdulást váltott ki az Ultrahang podcastben elhangzott mondata, miszerint a háziorvosi szakma „maradékelven választódik ki” az orvosképzés után.
Az államtitkár szerint szavait kiragadták a kontextusból, és az ügy egy politikai indíttatású médiahoax lett. „A tettek magukért beszélnek: 2,5 éve dolgozunk azon, hogy a háziorvoslás jogi, szakmai és anyagi megbecsülése erősödjön. Ezt a munkát nem a médiahangulat, hanem a betegek érdeke vezérli” – mondta.
A Magyar Orvosi Kamara és több szakmai szervezet ugyanakkor nyilvános bocsánatkérést kért az államtitkártól. Takács Péter erre reagálva hangsúlyozta, hogy változatlanul nagyra becsüli a háziorvosok munkáját, és a mostani reform éppen az ő szakmai megerősítésüket szolgálja.
A háziorvosok is támogatják a változásokat
A háziorvosi szakma képviselői szerint a tervezett átalakítás régi hiányosságokat pótol, és a betegek érdekeit szolgálja.
Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője úgy nyilatkozott: „Ha egy beteg jól beállított terápián van, felesleges évente visszaküldeni szakorvoshoz. A háziorvos ismeri a pácienst, és a gondozás egy része nála is megvalósítható.”
Békássy Szabolcs, országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint a változások legnagyobb hozadéka, hogy a 2-es típusú cukorbetegek teljes gondozási spektruma az alapellátásban marad. Hozzátette: „A többletfeladatok nem feltétlenül jelentenek több terhet. Sokszor a betegút megszervezése hosszabb, mint a tényleges kezelés.”
A jövő útja: erősebb alapellátás
Az egészségügyi államtitkárság tervei szerint a háziorvosi finanszírozási rendszer átalakítása is napirenden van, hogy a praxisok jobban tükrözzék a teljesítményt, és ne csak a helyettesítésekre épüljenek.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatot a Belügyminisztérium október 16-án tette közzé, és október 24-ig lehet véleményezni.
A tervezet szerint a háziorvosi kompetenciabővítés december 1-jén léphet hatályba, ami az elmúlt évek egyik legjelentősebb reformja lehet az alapellátásban.
