Gyászba borult Svédország és a nemzetközi zenei világ: 85 éves korában elhunyt Jan Kling, az a kivételes tehetségű zenész, aki szaxofonjával és fuvolajátékával az ABBA hangzásának egyik legfontosabb, ám sokak számára rejtett pillére volt.
A hírt az Aftonbladet közölte, Kling fia, Matthias nyilatkozatára hivatkozva. Bár Jan Kling neve ritkán került reflektorfénybe, zenéje és közreműködése örökre beíródott a poptörténelembe. A háttérben alkotott, mégis meghatározó szerepet játszott a világhírű svéd együttes hangzásának formálásában.
Jan Kling több ikonikus ABBA-albumon is közreműködött, köztük a Super Trouper és The Visitors lemezeken. Egyedi hangszertudásának köszönhetően számos olyan finom, mégis jellegzetes részlet született, amely máig felismerhetővé és különlegessé teszi a zenekar dalait. Az ő nevéhez fűződik például a legendás „Fernando” fuvolaintroja is – az a rövid, mégis felejthetetlen dallam, amelyet a rajongók milliói dúdolnak máig.
Fia, Matthias Kling megható szavakkal emlékezett vissza édesapjára:
„Rejtett kincs volt. Rengeteg projektben vett részt, de számára mindig a zene szeretete volt az első. Tizenévesen már fejből játszotta Charlie Parker összes szólóját. Kivételes tehetség volt.”
Jan Kling olyan zenész volt, aki a reflektorfényt kerülve is képes volt maradandót alkotni. Sokoldalúsága, szerénysége és zenei érzékenysége nélkül ma egészen másképp szólna az ABBA mára örök klasszikusnak számító dallamvilága.
Távozásával egy csendes, mégis ragyogó csillag hunyt ki a popzene egén – öröksége azonban tovább él minden hangban, amelyben ott rezonál a tehetsége.
Jan Kling neve talán nem volt ismerős minden zenerajongó számára, ám szakmai körökben igazi ikonként tekintettek rá. Karrierje több mint hat évtizedet ölelt fel, ez idő alatt Számos világsztárral dolgozott együtt, nemcsak az ABBA-val. A svéd stúdiózenei élet egyik legelismertebb háttérzenésze volt, akit precizitása, páratlan zenei hallása és gyors alkalmazkodóképessége miatt gyakran hívtak felvételekre.
Pályáját még az 1960-as években kezdte, amikor Stockholmban fiatal jazz-zenészként tűnt fel. A jazz iránti szenvedélye egész életén át megmaradt, és erősen formálta játékstílusát is. Fuvolán, klarinéton és szaxofonon is virtuóz módon játszott, sokan „egyemberes fúvósszekciónak” nevezték.
A ’70-es és ’80-as években lett az ABBA egyik állandó stúdiózenésze. Kling nem csupán feljátszotta a hangszeres részeket, hanem gyakran kreatív ötletekkel is hozzájárult a dalok végső hangzásához. A zenekar tagjai többször is méltatták szakmai alázatát és emberségét. Björn Ulvaeus korábban úgy fogalmazott róla egy interjúban: „Jan hangszerein keresztül mindig valami plusz lelket adott a zenénknek.”
Az ABBA feloszlása után Kling továbbra is aktív maradt. Számtalan skandináv előadó albumán közreműködött, filmzenéket rögzített, és több mint 40 éven át tanította fiatal zenészek generációit. Diákjai közül többen ma is elismert fúvósok a svéd zenei életben.
Halála nemcsak egy korszak lezárultát jelenti, hanem annak az egyedi stúdiómunkás kultúrának a szimbóluma, amelyben a háttérben dolgozó zenészek ugyanolyan fontos szerepet játszottak a sikerben, mint a reflektorfényben álló sztárok.
Az ABBA-rajongók és zenésztársai már most számtalan üzenetben búcsúznak tőle, hangsúlyozva: Jan Kling nélkül több ikonikus dallam soha nem szólalt volna meg úgy, ahogyan ma a világ emlékezetében él.
Fotó: AFP/EPU
HírStart 24 Szerkesztőség
Független online hírportál friss hazai és nemzetközi hírekkel, naprakészen.
Célunk: röviden, tömören, kattintás nélkül is érthető legyen, mi történik a világban.
Legfrissebb cikkek
Történelmi bejelentés: Oroszország és Ukrajna készen állhat a béketárgyalások előkészítésére – fontos üzenet érkezett Ankarából
Zelenszkij: A következő napok dönthetik el, miként lehet méltósággal lezárni a háborút
Napi horoszkóp december 1: fontos üzenetek mind a 12 csillagjegynek
Fiatalokért riasztották a mentőket Turára – mindkét sérült az életéért küzd
Új részletek derültek ki a Morrison’s-ban bántalmazott fiatal férfi ügyéről: az áldozat utolsó fotója is előkerült
