Újabb megrendítő tartalom jelent meg az Egressy Mátyás eltűnésével foglalkozó egyik Facebook-csoportban. Egy csoporttag megosztotta azokat a felvételeket, amelyeken egy szívfacsaró üzenet és egy vers látható a Lánchídon, azon a helyen, ahonnan a fiatal fiú – eddig tisztázatlan körülmények között – a Dunába zuhant.
A kihelyezett vers Mátyás tragédiájára emlékezik, és arra hívja fel a figyelmet, mennyire törékeny és kiszámíthatatlan az élet. A megható sorok mélyen megérintették azokat, akik látták, sokan könnyekkel a szemükben álltak meg a hídnál.
A költemény felidézi azt az estét, amikor a 18 éves fiú barátaival indult el, egy átlagosnak tűnő péntek éjszakán, amelyről senki sem gondolta volna, hogy tragédiába torkollik. A versben visszatérő motívum a kérdés: miért nem vette észre senki, hogy baj van, és miért nem volt ott valaki, aki időben segítséget nyújtott volna.
A sorok emlékeztetnek arra is, hogy Mátyás eltűnésekor az egész ország megmozdult: ismerősök és ismeretlenek egyaránt reménykedtek, keresték, figyelték a híreket, bízva abban, hogy jó véget ér a történet. A várakozást azonban végül csend és fájdalom váltotta fel.
A vers nemcsak búcsú, hanem figyelmeztetés is: arra ösztönöz, hogy jobban odafigyeljünk egymásra, és ne menjünk el szó nélkül akkor sem, ha úgy érezzük, valaki csendben segítségért kiált.
A Lánchídon elhelyezett üzenet sokak számára vált az emlékezés helyévé. A közösség tagjai arra kérnek mindenkit, hogy osszák meg a történetet, hogy minél többen lássák, és hogy Mátyás emléke ne merüljön feledésbe.
Mutatjuk is a költeményt teljes egészében:
Tizennyolc év és már elmentél, csendben a híd alatt véget értél. Az élet előtt álltál, fény és remény, de a sötét árnyék vitt el téged, kérdem én, miért, miért? Budapesti éjszaka, fények és nevetés, egy álmos péntek este, semmi intő jel, semmi sejtés. Barátokkal indultál, egy szokásos buli, Ki gondolta volna, hogy ez lesz az utolsó utad, Matyi.
Senki sem tudta, hogy ez az utolsó este, hogy többé nem mondjuk: „holnap találkozunk, persze”. Bárcsak lett volna ott egy lélek melletted, Egy kéz, mi megfog, egy szó, mi azt mondja: ne menj, ne tedd. Az egész ország megmozdult érted, Ezrek keresték, idegenek is reméltek. Örs, aztán Csömör, és csak csend maradt, Mindenki azt várta: „Megtaláltuk Matyit!”. Értelmetlen halál, ennyire fiatalon, Ismeretlenül is felfoghatatlan fájdalom, Egy élet, ami még kezdődő volna csak, De most nélküled megy tovább a világ, nap mint nap.
Miért nem segített senki azon az éjszakán? Miért nézünk át egymáson némán, bután? Miért nem vesszük észre, ha valaki elveszik, Ha egy lélek csendben segítségért könyörög? Elveszett élet, a hiányod mindent átsző, de a szívünkben örökké élsz, a fényed soha el nem tűnő. Isten veled, Matyi!
Oszd meg, hogy mások is láthassák!
HírStart 24 Szerkesztőség
Független online hírportál friss hazai és nemzetközi hírekkel, naprakészen.
Célunk: röviden, tömören, kattintás nélkül is érthető legyen, mi történik a világban.
Legfrissebb cikkek
Gyászba borult az ország: elhunyt a kivételes magyar zenész
A Jobbik egykori elnöke, Jakab Péter a DK jelöltjeként indul Miskolcon
Sűrű köd és ónos szitálás nehezíti a kedd reggelt – riasztást adtak ki erre a két megyére
Brüsszel megtámadta Magyarországot -számolt be Facebook-oldalán az államtitkár
Magyar Péter szerint nem véletlen, ami történik – szerinte ez lehet Lázár Jánosék terve
