Adóemelést és magasabb hiánycélt jelentett be Nagy Márton

Jelentős költségvetési változásokat jelentett be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki egy háttérbeszélgetésen közölte: a kormány megemeli a bankadót és a költségvetési hiánycélt is. A döntések célja, hogy a romló pénzügyi egyensúlyt stabilizálják – ugyanakkor elismerte, hogy sem idén, sem jövőre nem tartható a korábban kitűzött hiánycél. A nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen a vg.hu tudósítása szerint arról beszélt: idén 4,1-ről 5 százalékosra változik a költségvetési hiány célja, és jövőre is maradhat ugyanez.

A hiány mértéke 2024-ben a tervezett 4,1 százalékról 5 százalékra nő, és a jelenlegi előrejelzések szerint 2025-ben is ezen a szinten marad. A kormány azzal számol, hogy az idei államháztartási hiány 5055 milliárd forintra, míg jövőre 5445 milliárd forintra emelkedhet.

Nagy Márton elmondta, hogy a jövő év elején devizakötvény-kibocsátásra is szükség lesz, hogy fedezni tudják a megnövekedett finanszírozási igényeket.


Két lépés a hiány kordában tartására

A miniszter szerint a kormány két intézkedést hoz annak érdekében, hogy legalább az 5 százalékos hiánycélt ne lépjék túl:

  1. Az általános tartalék zárolása – a 190 milliárd forintos tartalékot nem használhatják fel.

  2. A bankadó emelése – a pénzintézetek terhei jelentősen nőnek.

A részletek alapján:

  • A 20 milliárd forint alatti adóalapra az idei 7 százalékos adókulcs 10 százalékra nőhet.

  • A 20 milliárd forint feletti részre pedig az idei 18, a jövő évi 20 helyett akár 30 százalékos kulcsot vethetnek ki.

  • Emellett az állampapír-vásárlási kedvezmény 50-ről 30 százalékra csökkenne.

A kormány így a korábban várt 180 milliárd helyett akár 360 milliárd forint bevételt remél a bankadóból.
Fontos azonban, hogy ezek egyelőre miniszteri javaslatok, nem végleges döntések.


Lassú gazdasági növekedés

Nagy Márton arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés idén mindössze 0,5 százalékos lehet, míg jövőre 3,1 százalékot várnak.
Emlékezetes, a kormány korábban 3–6 százalék közötti növekedést ígért 2025-re, ám ez már a negyedik év, amikor a várakozások nem teljesülnek. A jelenlegi kilátások szerint a választási ciklus végére a magyar GDP nagyjából ugyanott tart majd, mint a ciklus elején.

A bejelentések tehát azt mutatják, hogy a kormány takarékosabb gazdálkodásra és plusz bevételi forrásokra kényszerül, miközben továbbra is a gazdaság újraindítását tűzi ki célul.