Komoly természeti katasztrófa érte a híres parajdi sóbányát: a hirtelen megáradt Korond-patak áttörte a védelmi vonalakat, és elárasztotta a bánya egyik legmodernebb szakaszát. A védekezési munkálatok nem hozták meg a várt eredményt, így a víz akadálytalanul ömlött be a föld alatti létesítménybe.
A Telegdy-részleg megóvására emelt betongátak nem tudták feltartóztatni a patak drasztikusan megnövekedett vízhozamát. A helyzet csütörtök délelőtt vált kritikussá, amikor a víz betört a bányába, az ott dolgozókat sürgősen evakuálni kellett, az érintett területet pedig lezárták. A beömlő víz elpusztította a kitermelt sót és a helyszínen tárolt gépeket is.
Súlyos gazdasági és társadalmi következmények
Nyágrus László, Parajd polgármestere szerint a károk túlmutatnak az azonnali anyagi veszteségeken. Több száz munkahely vált bizonytalanná, és a turizmus – amely a község egyik fő megélhetési forrása – gyakorlatilag leállt.
A helyi lakosok nem hagyták szó nélkül a történteket: többen gyűltek össze a bánya bejáratánál, tiltakozva amiatt, hogy a Sóipari Társaság (SALROM) évek óta tisztában volt a vízveszély kockázatával, mégsem tettek időben hatékony lépéseket. A tiltakozók felelősségre vonást követeltek.
Gyors intézkedések és állami támogatás
A megyei hatóságok gyorssegélyt szavaztak meg a térségnek, a román kormány pedig 300 millió lejes (nagyjából 70 millió dollár) támogatást ígért a kármentéshez. Az állami vízügyi hivatal új mederirányítási projektbe kezdett, valamint elindultak a sürgős helyreállítási munkálatok is.
A magyar fél szintén felajánlotta segítségét: a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatást és szakmai együttműködést javasolt.
Műszaki veszélyek és jövőbeli kockázatok
Légi felvételek tanúsága szerint a bányaterületen több mélyedés is keletkezett, és a szakemberek szerint fennáll a további beomlás veszélye. A helyreállításhoz víztározók, új elvezető rendszerek és szerkezeti megerősítések kiépítése is szükséges.
Turizmus megbénulva, a közösség összefogásra kényszerül
A Parajdi Sóbánya nemcsak gazdasági, hanem turisztikai és egészségügyi jelentőséggel is bír: évente több százezer látogató érkezik ide, sokan a gyógyhatású levegő miatt. Most azonban a működés szünetel, és a térség turizmusból élő vállalkozásai – panziók, éttermek, szolgáltatók – kilátástalan helyzetbe kerültek.
A helyiek sürgetik az alternatív turisztikai lehetőségek kidolgozását, hogy mérsékelni lehessen a kieső bevételeket, amíg a bánya helyzete stabilizálódik.
Források:
