Az egészségügy digitalizációját célzó új szabályozás október 1-jétől lép hatályba, amely gyökeresen átalakítja a beutalók és a laborvizsgálatok menetét. A változások célja, hogy az elektronikus ügyintézés és az adatkezelés még átláthatóbb legyen, ám az új rendszer komoly vitákat váltott ki. Szakértők és orvosok szerint a szabályozás nemcsak előrelépést, hanem újabb terheket is hoz mind a betegeknek, mind az ellátóknak.
Minden kontrollvizsgálathoz új beutaló kell
A legjelentősebb változás, hogy októbertől minden szakorvosi kontrollvizsgálathoz külön beutalót kell kérni a háziorvostól. Ez alapjaiban írja át a jelenlegi gyakorlatot, hiszen eddig a kontrollvizsgálatokhoz nem volt szükség új beutalóra, az első beutalás után a beteg folyamatosan részt vehetett az ellenőrzéseken.
Az új szabályozás az e-beutalók elterjedését célozza, azonban a gyakorlatban jelentős többletmunkát okozhat. A háziorvosok leterheltsége várhatóan tovább nő, mivel minden egyes kontrollvizsgálat előtt új beutalót kell kiállítaniuk. Ez torlódásokat eredményezhet a rendelőkben, és meghosszabbíthatja a várakozási időt is.
A változás különösen az idősebb és krónikus betegek helyzetét nehezítheti, akik rendszeresen járnak kontrollokra. Ők mostantól minden alkalommal új beutalóért lesznek kénytelenek felkeresni háziorvosukat, ami nemcsak időigényes, hanem egészségügyi kockázatokat is rejthet, ha emiatt csúsznak a vizsgálatok.
Új szabályok a laborvizsgálatoknál
A laborvizsgálatokra vonatkozó előírások szintén változnak. Az orvosoknak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) kell ellenőrizniük, hogy a beteg korábban milyen vizsgálaton vett részt, és hogy az ismétlés valóban indokolt-e.
Ez a lépés a rendszer hatékonyságát szolgálja, hiszen így kiszűrhetők a felesleges vizsgálatok, és jobban követhetővé válik a betegek ellátási története. Ugyanakkor az orvosok szerint az EESZT jelenlegi működése sokszor nehézkes és nem felhasználóbarát, ezért a napi rutinba való beépítése inkább lassítja, semmint segíti a munkát.
Szankciók az orvosoknak – ösztönzés helyett büntetés
Az új szabályozás nemcsak az e-beutalók kötelező használatát írja elő, hanem szankciókat is bevezet. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási összegéből 10 százalékot – de legfeljebb 1000 forintot – vonnak le, ha nem elektronikus beutalót adnak ki, vagy ha nem rögzítik az adatokat az EESZT rendszerében.
Ez a gyakorlat sokak szerint nem ösztönzés, hanem büntetés. Az orvosok egy része attól tart, hogy a büntető jellegű szankciók tovább rontják az amúgy is leterhelt egészségügyi dolgozók helyzetét, és végső soron a betegek járnak rosszul.
Előny vagy újabb teher?
A kormány szerint a változtatások célja a digitalizáció erősítése, az ellátás átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele. Az orvosi szervezetek és a betegek érdekképviseletei viszont attól tartanak, hogy az új rendszer a mindennapokban inkább plusz adminisztrációs teherként jelentkezik majd, ami lassítja az ellátást, különösen a krónikus betegek esetében.
Abban azonban mindenki egyetért, hogy a digitalizáció önmagában fontos és elkerülhetetlen folyamat – a kérdés az, hogyan lehet úgy megvalósítani, hogy valóban könnyebbséget, ne pedig újabb nehézséget jelentsen az egészségügyben.
