Őrizetben két főorvos egy budapesti kórház ügyében — több száz milliót foglaltak le

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint házkutatásokat tartottak egy fővárosi kórház belgyógyászati osztályán, és több száz millió forint készpénzt, iratokat és technikai eszközöket foglaltak le. A hatóságok két főorvost őrizetbe vettek, egy kórházi dolgozót — egy szociális munkást — pedig gyanúsítottként kezelnek. Az ügyben a nyomozás jelenleg is folyik, és vesztegetés gyanúja miatt indult eljárás.

A következő összeállítás a rendőrségi közleményre és a nyomozás ismert tényére támaszkodik; a cikk készítésekor az érintettek védelméhez fűződő jogokat és a bírósági eljárás lefolyását is figyelembe vettük.


Mi történt — röviden a hatósági közlemény alapján

  • A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVS) 2023 októberében tett feljelentést, amely alapján a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya nyomozást indított.

  • A nyomozás során a hatóságok több mint két évig gyűjtöttek adatokat és bizonyítékokat.

    1. október 1-jén házkutatásokat tartottak, amelyek során több száz millió forint készpénzt, iratokat és technikai eszközöket foglaltak le.

  • Két főorvost őrizetbe vettek; a rendőrség kezdeményezte letartóztatásukat, amelyet a bíróság elrendelt. A kórház egyik szociális munkása szabadlábon védekezhet, de ellene is eljárás indult.

  • A BRFK szerint a gyanú szerint a szakemberek államilag finanszírozott ellátásért cserébe jogtalan pénzösszegeket kértek a betegektől, „alapítványi támogatás” megnevezéssel. A beszedett összegek állítólag betegenként havi 100–140 ezer forint között mozogtak.


Hogyan működött a vád szerint a gyakorlat?

A hatósági tájékoztatás alapján a beszedés rendszere a következő elemekből állhatott:

  • A pénz átadását úgy tüntették fel, mintha az valamilyen alapítványi támogatás lenne.

  • A rendőrségi közlemény szerint egy, a kórházon belül működő, nem hivatalos „pénztári” mechanizmust alkalmaztak az összegek begyűjtésére.

  • Amennyiben az eredeti pénzátvevők nem voltak elérhetők, a tranzakciókat — a BRFK állítása szerint — egy kórházi szociális munkás kezelte.

Fontos hangsúlyozni: ezek a megállapítások a rendőrségi nyomozás eddigi eredményein alapulnak; a vádlottak védelmét és jogi álláspontját a hatósági közleményben nem idézték. Az ügyben további bizonyítékok elemzése és tanúk meghallgatása várható.


A nyomozás idővonala és a lefoglalások

  • 2023 októbere: a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentést tett.

  • 2023–2025: a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya adatgyűjtést és nyomozást végzett; a hatóságok szerint több mint két évig folytatták az eljárást a bizonyítékok felhalmozása érdekében.

  • 2025. október 1.: végrehajtott házkutatások és elfogások; a rendőrség több száz millió forint készpénzt, iratokat és technikai eszközöket foglalt le.

  • A nyomozók összesen 91 rendbeli vesztegetés elfogadásával gyanúsítják a két főorvost, a szociális munkást pedig 4 rendbeli vesztegetés elfogadásával vádolják — ez a rendőrségi közlemény állítása.


Jogkövetkezmények — mire számíthatnak a gyanúsítottak?

A hatóság által közölt gyanúsítások alapján a vádlottak ellen vesztegetés elfogadásának gyanúja szerepel. Magyarországon a vesztegetés és a kapcsolódó gazdasági bűncselekmények súlyos büntetőjogi következményekkel járhatnak: a jogkövetkezmények között szerepelhet szabadságvesztés, pénzbüntetés, vagyonelkobzás és — szakmai jelleggel — orvosi tevékenységtől való eltiltás vagy jogosultság felfüggesztése.

Az eljárás további menete a következő lehet:

  1. A rendőrség átadja az iratokat az ügyészségnek.

  2. Az ügyészség dönt a vádemelésről vagy további nyomozati cselekmény elrendeléséről.

  3. Amennyiben vádemelés történik, a bíróságon zajlik a főtárgyalás, ahol a bizonyítási eljárás során dől el, hogy a gyanúsítottak bűnösek-e.

  4. A jogerős ítéletig a gyanúsítottak ártatlannak tekintendők; a sajtónak és a kiadóknak ezért fontos, hogy az állítások megfogalmazásakor óvatosak legyenek.


Mi a helyzet az érintett kórházzal és a kórházi dolgozókkal?

A BRFK közleménye alapján a vizsgálat egy konkrét belgyógyászati osztály gyakorlatára fókuszál. A jelen anyagban nem található a kórház hivatalos válasza vagy az érintettek jogi képviselőinek nyilatkozata. A szerkesztőség megkeresi a kórház vezetését és az érintettek képviselőit, hogy lehetőséget adjon a reagálásra és a védelem bemutatására.

Ajánlott szerkesztői lépések bejelentés előtt:

  • Hivatkozz a BRFK közleményére, és linkeld azt a cikkben.

  • Kérd a kórház hivatalos állásfoglalását (intézményi közlemény), és ha kapod, idézd vagy linkeld.

  • Kérd az érintettek jogi képviselőinek nyilatkozatát. Ha nem válaszolnak, tüntesd fel, hogy megkerested őket.


Hogyan érintheti ez a betegeket és a nyilvánosságot?

Egy ilyen ügynek több, a nyilvánosság és a betegek szempontjából lényeges hatása lehet:

  • Bizalom a rendszerben: a betegek bizalma csökkenhet, ha azt gondolják, hogy a közfinanszírozott ellátás mellett rejtett kifizetések jellemzők.

  • Panasz- és bejelentési mechanizmusok: érdemes hangsúlyozni, hogy ha betegek vagy hozzátartozóik szabálytalan pénzbekérést tapasztalnak, hivatalos bejelentést tehetnek az NVS-nél, a rendőrségen vagy a kórházi panaszkezelésnél.

  • Intézményi kontrollok: a kórházaknak belső vizsgálatot kell kezdeményezniük, illetve javítaniuk kell a belső ellenőrzési mechanizmusokat és a pénzügyi átláthatóságot.


Mit tanácsolnak a szakértők és a hatóságok (általános iránymutatás)?

Bár jelen cikk nem tartalmaz konkrét szakértői interjút, a hasonló ügyekből levont tapasztalatok alapján érdemes megfontolni a következőket:

  • A betegek dokumentálják, ha kérnek tőlük pénzt (bélyeg, bizonylat hiánya, név, időpont), és az ilyen bejelentéseket írják le vagy más módon rögzítsék.

  • A kórházak vezessenek be szigorúbb pénzügyi és adminisztratív ellenőrzéseket, különösen a “nem hivatalos” befizetések tekintetében.

  • Az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy minden fizetés átlátható, nyilvántartott és jogszerű legyen (hivatalos számla, adományi dokumentumok, nyilvántartás).


A jogi eljárás következő lépései — mire figyeljünk?

  • Az ügyészség döntése a vádemelésről: ha vádemelés történik, a részletes vádiratból derül majd ki, hogy pontosan mely tények és bizonyítékok alapján emelnek vádat.

  • A bírósági eljárás: a bíróságon a bizonyítási eljárás keretében kerülnek ismertetésre a lefoglalt dokumentumok és a tanúvallomások.

  • Fellebbezések: a per során és a jogerős ítéletet követően fellebbezési lehetőségek állnak majd rendelkezésre, amelyek hosszabb eljárást eredményezhetnek.


Összegzés

A Budapesti Rendőr-főkapitányság által közzétett információk szerint egy budapesti kórház belgyógyászati osztályán szabálytalanság gyanúja merült fel: a nyomozás megállapítása szerint — a BRFK közleménye szerint — rendszeres, jelentős pénzösszegek kerültek begyűjtésre, „alapítványi támogatás” megnevezéssel; a rendőrség házkutatások során több száz millió forint készpénzt foglalt le, és két főorvost őrizetbe vett. Az ügy a vádemelésig és a bírósági eljárás lefolyásáig gyanúsítás jellegű marad, a bíróság feladata megállapítani a tényeket és a felelősséget.

Frissítjük cikkünket, amint a hatóságok, a kórház vagy az érintettek hivatalos nyilatkozatot adnak, illetve amint vádemelési döntés vagy bírósági ítélet születik.

Forrás:BRFK és az NVS