Magyarországon egy új, rugalmasabb villamosenergia-díjszabási rendszer bevezetését vizsgálják, amely az úgynevezett dinamikus árazásra épülne. A cél az, hogy a fogyasztókat időben rugalmasabb áramhasználatra ösztönözzék, igazodva az aktuális piaci árakhoz és a termelési kapacitásokhoz.
A dinamikus villamosenergia-díjszabás lényege, hogy az áram ára napszakonként változna: olcsóbb lenne akkor, amikor bőséges a termelés – például nappal, magas naperőművi kapacitás mellett –, és drágább a csúcsidőszakokban. A rendszer azok számára lehetne előnyös, akik hajlandók bizonyos fogyasztásukat időben eltolni.
Okosmérők nélkül nem működik
A modell bevezetésének alapfeltétele az okosmérők széles körű elterjedése. Ezek olyan korszerű mérőeszközök, amelyeket a szolgáltatók távolról is tudnak vezérelni, és amelyek lehetővé teszik az időszakos elszámolást. Jelenleg azonban ezek az eszközök hiánycikknek számítanak, ráadásul jelentős beruházást igényelne a tömeges telepítésük.
A kormányzati tervek szerint a teljes jogi és szabályozási környezet kidolgozása várhatóan 2025 második felére fejeződhet be, addig a rendszer bevezetése nem várható.
EU-s elvárások, hazai reformok
Egy, az uniós helyreállítási alaphoz kapcsolódó dokumentum szerint olyan reformcsomag készül, amely lehetővé tenné a lakossági fogyasztók számára, hogy a rezsivédett 2523 kWh feletti fogyasztásukat dinamikus árazás mellett vásárolják meg. A csomag része a rugalmas díjszabás mellett a szélerőművek engedélyezési szabályainak újragondolása, valamint az is, hogy a napelemek hálózatra csatlakoztatására vonatkozó korlátozások 2023 végéig megszűnjenek.
Extrém ármozgások az áramtőzsdén
Az áramtőzsdén az elmúlt időszakban drasztikusan megnőttek az árkülönbségek. Míg korábban a napi minimum- és maximumárak közötti eltérés 20–25 euró körül mozgott, ma már nem ritka a 200 eurós különbség sem. Előfordult olyan eset is, hogy a villamos energia ára napközben mínusz 500 euróra esett: ilyenkor a fogyasztás gyakorlatilag bevételt termelt volna annak, aki dinamikus tarifán volt.
Mi tolható el, és mi nem?
A rendszer különbséget tenne az időben eltolható és a fix fogyasztás között. Egy villanybojler vagy elektromos autó töltése rugalmasan időzíthető, míg egy kórházi műtőlámpa vagy inkubátor működése nem igazítható az aktuális piaci árakhoz.
Nyitott kérdések és ütközés a rezsicsökkentéssel
A bevezetést nemcsak az okosmérők hiánya, hanem az elöregedett villamos hálózat is nehezíti, amely a hosszú ideig tartó rezsicsökkentési időszak alulfinanszírozása miatt nem mindenhol alkalmas a korszerű megoldások fogadására. Az uniós szabályok szerint az okosmérők felszerelése önkéntes lenne, a fogyasztókat várhatóan külön rendszerhasználati díjakkal ösztönöznék az átállásra.
A dinamikus díjszabás ugyanakkor ütközhet a jelenlegi rezsicsökkentési modellel, amely az átlagfogyasztás felett jelentősen megemeli az áram árát. Egyelőre nem tisztázott, ki viselné az okosmérők költségét, ki döntene a fogyasztás időzítéséről, illetve hogyan történne az elszámolás extrém – akár negatív – áramárak esetén.
Kiemelt kép Pixabay
Hirstart24 eredeti tartalomLegfrissebb cikkek
Ötöslottó: megvannak a 48. heti nyerőszámok
Ma kiderült: meddig akar még Orbán Viktor kormányozni
Busz és autó ütközött,a személyautó kigyulladt – 34 utas volt a buszon
Hatalmas tömeg Magyar Péterék tüntetésén-Élő videó
Elgázoltak egy fiút Nyíregyházán, a sofőr segítségnyújtás nélkül elhajtott





